A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)
III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: Magyarország Európa közlekedési térszerkezetében a 19. század végén 125
Budapest-külföld közötti legnagyobb vonatsebességek, 1899 60 50 2 40i 302010— 60 50 2 40i 302010— 60 50 2 40i 302010— n 60 50 2 40i 302010— | i 60 50 2 40i 302010— | i Budapest- Budapest- Budapest- Budapest- Budapest- Budapest- Budapest- Budapest- BudapestBécs Belgrád Zágráb Fiume Bukarest Trieszt Velence Prága Szarajevó 3. ábra összeköttetést (1850. december 16. óta) létrehozó budapest-marcheggi vonal kisebb eltérésekkel a Duna folyásának irányát követve kötötte össze a birodalom két fővárosát. 15 Az 1891 előtt magánkézben lévő Budapest-Pozsony-Marchegg-Bécs vonallal szemben a magyar állam versenyvonalat (Budapest-Győr-Bruck-Bécs közötti pálya) létesített. A Budapest-Bécs közötti tengely jelentőségét különösen kihangsúlyozzák a versenyvonal létrejöttének előzményei. A kormány megfenyegeti a marcheggi vonalat birtokló Osztrák Államvasutat a magyar állam tulajdonában álló Vágvölgyi Vasúttal (ti. olyan versenytarifát létesít, amely a társaság Bécsen túlmenő forgalmát a vágvölgyi vonalra tereli.) E fenyegetés hatására az Osztrák Államvasút eladja a BruckGyőr-Újszőny közötti vonalát a magyar államnak, a magyar állam pedig a Vágvölgyi Vasutat a vasúttársaságnak. Mindez azt jelenti, hogy fontosabb érdek a magyar állam számára, hogy a Budapest-Bécs közötti folyosóban legyen egy MÁV vasútvonal, mint az, hogy a Vágvölgyi Vasút összekötése a Kassa-Oderbergi Vasúttal esetleg versenyvonalat teremt a MÁV (Budapest-Ruttka-Zsolna-Oderberg között bonyolódó) németországi forgalmának. A Budapest-Bécs közötti közlekedési folyosó feletti állami rendelkezés csak 1891 után teljesedik ki, ekkor kerül a magyar állam birtokába a budapest-marcheggi útirány. Az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásának évtizedei alatt a leggyorsabb vonatok a Budapest-Marchegg-Bécs közötti pályán közlekednek. Ha megvizsgáljuk, hogy 1899-ben Budapest mely külföldi városokkal áll a leggyorsabb öszszeköttetésben kiderül, hogy Bécs után Belgrád és Zágráb következik. Mindez nem véletlen: e két város kimagasló helyzetét vasútföldrajzi fekvésének köszönheti: gyakorlatilag mindkét város Budapesttől való közelsége vagy távolsága a MÁV-tól függ. 16 A századfordulón a Monarchia két fővárosát már 64 km/órás sebességgel közlekedő gyorsvonatok is összekapcsolják, és mindez nem kevés (3. ábra). Budapest-Bécs között még 1940-ben is ilyen sebességgel járnak az expresszvonatok. 15 A reformkor egyik jelentős politikai (gazdasági, térszerkezeti) vitája, hogy a vasútvonal a Duna jobb, vagy bal partján haladjon-e. Vö. Gábriel Tibor. A magyar vasútépítés kezdetei. Vasúthistória Évkönyv 1996. Bp. 1996. 7-23. p. 16 Belgrádtól a magyar határig tartó út alig 12 km. 130
