A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)
II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Merzi Miklós: A budapesti földalatti vasút az építési napló tükrében 111
Merczi Miklós A budapesti földalatti vasút az építési napló tükrében A millenniumi földalatti vasút építése egy érdekes, sokak által már feldolgozott történet. A magam részéről most egy más megvilágítást adok arról a nagyjelentőségű alkotásról, amely bevonult a városi, más szóval értelmezve a közösségi közlekedésbe. A kor technikájának és a közlekedéspolitika mésszelátásának volt mintaképe, amikor a Budapesti Villamos Városi Vasút (BWV) és a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) közös elhatározásból az Andrássy útra közösségi közlekedési megoldást képzelt el. Ez volt a millenniumi földalatti vasút, ami abban az időben korszakos jelentősséggel bírt. Ezzel az alkotással elődeink megalapozták Budapest közösségi közlekedését. A Közlekedési Múzeum gyűjtőmunkájának köszönhetően megkerült a Millenniumi Földalatti Vasút (Millfav), később Ferenc József Földalatti Villamosvasút (FJFVV) építési naplója, amely e nagy mű születésének első négy hónapjáról igen sok érdekességgel bír. Ez a napló Vojtek Ödön építésvezetőnek köszönhetően teljes részletességgel leírja a földalatti vasút építését, tartalma eddig még nem került közlésre, most ezt a hitelesség igényével közre adjuk. Vojtek Ödön 1894. augusztus 4.-én indította el a naplót. A dokumentumok alapján követhető, hogy 6-án lépett életbe az építési, hatósági engedély. De! Az engedélyek megadása előtt, nyilván bízva a sikerben, megkezdődött a felvonulás. A vállalkozók és a hatóság is nehéz feladat elé állította a munkásokat, hiszen szűk 22 hónapot határoztak meg a földalatti vasút elkészültéig. A határidőt megszabta, hogy a honfoglalás 1000. évfordulóját a Városligetben tervezték megünnepelni egy nagy kiállítás keretében, erre kellett elkészülnie a kontinentális Európa első földalatti vasútjának. 1894. augusztus 6-án, hétfőn megkezdődött a tényleges építés, bár még nem a helyszínen, hanem Wünsch Róbert gyárában, ahol a (talaj)víznyelő kút létrehozásához szükséges beton- és ács munkák előkészítése folyt. A létszámjelentés tanúságaszerint 10 fő (1 pallér, 2 segédmunkás és 7 napszámos) vette fel a munkát, akik mind az ácsszakmához kötődtek. Másnap a Kereskedelemügyi Miniszter által az építés felügyeletével megbízott műszaki bizottság kijelölte a kút helyét. Ez az Andrássy út és az Epreskert utca sarkán, a lovagló út Bulyovszky utca felé eső részére esett és 6,86 m mélyre tervezték. 7 ember a déli órákban, tiszta időben kezdte meg a kút ásását. 8-án, miközben a kút ásása folytatódott, az építés helyén 4 ácssegéd szerszámos bódét állított fel. Augusztus 10-én 4 m mélyen (a Duna szintjéhez képest 4,86 m magasan) megtalálták a talajvizet. A geológiai előrejelzések szerint 2,76 m mélyen kellett volna lenni a víznek, de a nyári szárazság miatt a talajvíz leapadt. A második hét elején folytatódott a kút kialakítása az 1 m magas és 0,3 m vastag koszorú betonozásával. Egyre többen jelentkeztek, immár két műszakban munkára. Délelőtt 33, délután 81 fő dolgozott. Ők már elkezdték az I. szakasz (Eötvös utca - Csengery utca) és a II. szakasz (Epreskert utca - Bulyovszky utca) 1,8 m magas palánkkal történő körülkerítését, valamint az Andrássy úti, 13,55 m széles kocsiút fa burkolatának felszedését. Augusztus 14-én de. 70, du. 107 föld- és ácsmunkás részvételével elindult a földalatti vasút számára tervezett alagút kiásása az I. szakaszon. Mivel még folyt az útburkolat felbontása, ezért az építésvezető szerint csekély mértékben haladt előre a földmunka és mintegy 60 m 3 földet mozgattak meg. A naplóbejegyzés szerint ezen a napon jelentkezett először munkára 3 női napszámos. 16-án kezdődött volna a II. szakaszon a földmunka, de mivel a faburkolat bontásával megbízott Rüdgers vállalkozó emberei késésben voltak, Vojtek Ödön építésvezető szüneteltette a munkát. A bontás gyorsítása érdekében Rüdgers költségére 111
