A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)
III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Hídvégi János: A Közlekedési Múzeum legnagyobb motorkerékpár kiállítása 242
évente hajtottak végre módosításokat, amelyet a típusszámok is mutattak. 1949-ben a motor hengerűrtartalmának 125 cm 3-re növelése után 1950-ben teljes egészében átalakították a vázat is. Hamarosan gyártásba kerültek az elől-hátul teleszkópos rugózású 125 T típusok. A gyár történelmi WM nevét RM-re Rákosi Művekre változtatták és e betűket a motorkerékpár ülésgumijában tüntették fel. Ez volt a 125-ös kategória legnagyobb darabszámban készülő típusa. E jól bevált motorkerékpárok gyártását 1955-től a budapesti Danuvia Szerszámgépgyár vette át. Dongó, 1954 Az 1950-es években Európában jó néhány gyár készített a kerékpározás könnyítésére, gyorsítására a kerékpárvázra utólag felszerelhető segédmotort. Az olasz Gilera Mosquito mintájára, a Székesfehérvári Vadásztölténygyárban készülő Dongó „segédmotorral" 25 km/h utazósebességet lehetett elérni. A motor 100 km-en 1,8 liter üzemanyagot fogyasztott. A motort a dörzskerék hátsó kerékhez szorításával pedálozással lehetett beindítani. Használatához segédmotor-kerékpár vezetői engedély volt szükséges. Több mint 60 000 db-ot gyártottak belőle (18. ábra). 18. ábra Dongó, 1954. Különféle méretű, férfi és női kerékpárra egyaránt egyszerűen felszerelhető volt a Dongó segédmotor. A motor a kerékpározást könnyítette, kikapcsolása esetén a pedálozást nem akadályozta Berva, 1959 A Dongó segédmotorok gyártása alatt a Kohó és Gépipari Minisztériumban felvetődött segédmotorkerékpár gyártásának gondolata. A terv kivitelezését az Egri Finomszerelvény gyárra bízták. Az 1957-es Budapesti Ipari Vásáron többféle kialakításban mutatták be a készülő járműveket, valamennyi nagy keresletnek örvendett. Az erőforrás a Székesfehérvári Vadásztölténygyárban készült. 1958-ban három Bervával 12 ezer kilométeres balkáni és észak-afrikai túrára indultak. A gépek bírták a túrát. Panni, 1960 Az 1950-es évek egyik legdivatosabb járműve a robogó volt. A Bervák gyártásának előkészítésével egyidőben a Csepeli Kerékpárgyár mérnökei a Vadásztölténygyár motorjához burkolt törperobogót terveztek. A jármű nevének megválasztásánál a Pannónia „kishúgaként" esett a választás a Panni névre. A motort hátrahúzható kézi karral lehetett beindítani. Magyarországon 1958-ban indult meg a gyártásuk. A Panni motorját a székesfehérvári Vadásztölténygyárban, a kész járművet pedig a Csepeli Motorkerékpárgyárban gyártották Tünde, 1961 Hazai mérnökök tervei alapján 1959-ben mutatták be a Csepel Művek Motorkerékpárgyárában készült Tünde robogót. A gyár vezetői az első 50 dbos nullszéria elkészültéről és a szükséges módosítások elvégzéséről tájékoztatták az érdeklődőket. Az 1960-as Budapesti Ipari Vásáron bemutatott hazai robogók iránt nagy volt az érdeklődés. A hátsó kerékkel közvetlenül egybeépített motor felfüggesztése olyan volt, hogy a hátsó kerék ellensúlyaként lengett. Az új robogók kipróbálására hárman országjáró körutat tettek. Minőségi kifogások miatt egyes szerkezeti részeit 1961-ben módosították, gyártását hamarosan leállították. Danuvia, 1962 A teleszkópos 125-ös Csepelek gyártását 1954 -ben a Danuvia Szerszámgépgyár vette át. A D-Csepel motorját és vázszerkezetét alaposan áttervezték és Danuvia néven hozták forgalomba. A motor teljesítményét megemelték, elől teleszkópos hátul len255
