A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi vasútállomások áruforgalmi jellemzői a 19. század végén 305

képes az önellátó gazdálkodáson túllépni, vagy ha igen, akkor a felesleges terményeiket inkább szekérrel szállítják a közeli város piacára, és ott értékesítik, ill. szükségleteiket is közvetlenül a városban szerzik be. Ilyen pl. a Pozsony melletti Lamacs, vagy pl. a Szeged közeli Algyő. Az ilyen helyzetű állomásokra alig-alig érkezik áru, azok is inkább alapvető termékek (pl. tüzelőanyag). A vasútállomások negyedik, leginkább tipikus csoportjába azon állomások tartoznak, melyek vonzáskörzetében ugyan nincs számottevő város, de a terület jelentős mezőgazdasági árutermelő vidék. Az ide tartozó állomásokon inkább feladnak árukat - a kistérségre jellemző tipikus terményeket (gabona, gyümölcs, zöldség stb.). Természetesen ezeknek az állomásoknak a teherforgalma kiegyensúlyozatlan, összefüggésben a mezőgazdasági termelés ciklikusságával és az adott évi termés mennyiségével. Az ide érkező árucikkek szerkezete infrastrukturális fejlődése (pl. építőanyagok), ill. polgárosodó életminőségre, életszínvonalra utal (fűszerek, rizs, italok, petróleum stb.). Például déli gyümölcs érkezik Újfehértóra, Hadházra kőolaj. Ezen nagy értékű árucikkeket a helybéli szatócsboltokban forgalmazzák. Az elmondottak azonban nem jelentik azt, hogy áruforgalmi jellemzőik alapján valamennyi vasútállomást egyértelműen és kizárólag az előzőekben említett négy alaptípusba lehet besorolni. A vasútállomások áruforgalmát ezeken túlmenő, speciális tényezők is befolyásolják. Vannak olyan állomások, amelyeket egy-egy sajátosságuk miatt esetleg több alaptípusba is be lehet sorolni. A magyarországi vasútállomások áruforgalmában szélsőséges különbségek léteznek. (4. ábra). A néhány ipari és bányászati termelést kiszolgáló forgalmi központ mellett, vannak dinamikusan fejlődő, környezetükre intenzíven ható állomások (különösen ilyenek az évi 100-200 ezer tonna áruforgalmúak). Mindazonáltal a vizsgált vasútállomások 58%-nak (514 db) teljes áruforgalma nem éri el az évi tíz ezer tonnát. Ezen állomások túlnyomórészt alacsony népességszámú vonzáskörzettel és alacsony igazgatási státuszú településekkel (községek, puszták, külterületek) rendelkeznek. De a vasútállomások ezen csoportjában találunk kisvárosi, mezővárosi állomásokat is: Balassagyarmat, Kunszentmárton, Túrócszentmárton, Hajdúnánás, Balmazújváros, Körmöcbánya, Mátészalka, Hajdúdorog, Szászváros, Kézdivásárhely stb. Még a két ezer tonnás évi forgalmat sem éri el Esztergom, Püspökladány, Erzsébetváros, Trencsén áruforgalma. Melyek Magyarország legnagyobb áruforgalmú 600 500 400 300 200 100 -10 ezért 10-20 ezért 20-40 ezért 40-60 ezért 60-80 ezért 80-100 ezért 100-200 ezért több rrint 200 ezért • állomások szánra 514 159 102 33 13 4. ábra. A vizsgált vasútállomások áruforgalmának eloszlása 311