A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Szabó László: Adatok a tiszai átkelők történetéhez 183

ábrázol amely Rongász felé visz át, a szigeti útra, a Laposközön át (L-44.)- Átfolyik Bustyaházán (Bustivo) és Visken (Viskovo) (itt ma közúti híd áll), befogadja a Talabor patakot. A II.K.F. egy ártérre vivő révet jelöl (L-43.); Huszton (Huszt), (itt ma két közúti hídáll), befogadja a Nagyág vizét; Királyliázán (Korolevo), (ma vasúti híd); Nagyszöllősön (Vinogradiv), innen, a Fekete-Ardó útban, a Holt Tiszán át rév közlekedik (XLVIII-43.) és Tekeházán (Tekovo), itt ismét jelöl révet ugyanez a felvételi lap, a Fekete-Hegy alatt; Kis-Kupanián, ahonnan a szigetekre visz a rév (ugyanazon szelvény szerint); (ma vasúti és közúti híd áll); végül átfolyik Tiszaszirmán (Drotinci), innen rév visz át Hetenibe, a szigeti földeken keresztül (XLVIII-43.); áthalad Tiszasásváron (Trosznik), Tiszapéter-falván (Pijterfolvo). Ez után éri el a mai magyar-ukrán határt. Az Alföldre kilépve a Tisza hamarosan elveszti korábbi esésének és sebességének jelentős részét. Most már elhagyja a görgetett hordalékát, tovább csak a homokot és az iszapot viszi tovább. Az ezek után következő szakaszokra válik jellemzővé az annyi gondot okozó kanyargós, folyamatosan változó meder. E változások - akár az élő folyó természetes mederalakul ás aira, akár a folyamszabályozási munkák eredményeire gondolunk évtizedről évtizedre módosítják a térképi helyzetet. Az egyes birtoktestek az elfajuló meder másik oldalára kerülnek, megközelítésük már csak réven át lehetséges, az átkelőhelyek karbantartása, üzemeltetése nehézzé válik. A korábban kijelölt (jogi eszközökkel, büntetésekkel rögzített) révpont gazdaságosan nem használható, a forgalom igyekszik elkerülni. Az ismert szelvényezés időről időre túlhaladottá válik. A hasonló jelenségek alól látható kivételek: azok a pontok, ahol az évszázadok folyamán a legfontosabb átkelőhelyek kialakultak, az állami sóelosztás, a marhakereskedelem, a Galíciába, a Lengyelország felé, az Erdély területére, a Határőr-vidékre vezető utak átléptek a folyón. Ezekben a szelvényekben a meder kötöttebb talajban fut, az árterület keskenyebb, a változások kicsinyek, kiszámíthatók. Természetesen, az így ismertté vált átkelőpontok jelentőségét a kereskedelem mellett (vagy előtt...) a polgári és a katonai közigazgatás is felismerte és ki is használta (Tokaj, Szolnok, Csongrád,...). A továbbiakban az alföldi szakaszon ismert átkelőhelyek következnek. Tiszabecs - Tiszaújlak, 744,8 fkm. bal parton a Batár-patak torkolata, jobb parton az ukrán határ. A Rákóczi-szabadságharc sikeres ütközete, 1703-ban. A 724,0 fkm.-nél: bal parton a Túr torkolata, torkolati bukóval. 719,3 fkm., az ukrán határszakasz vége. Nagyar, 707,4 fkm. Bal parton a Holt-Túr torkolata. Megközelíthető a 41. és a 491. sz. közúton. Kisar - Tivadar, közúti híd, 705,032 fkm., megközelíthető a 41. és a 491. sz. közúton. A tivadari rév Kis-Ar felé, a Kis-Szöghi átvágás alatt, a XLVI-44. sz. lapon jelenik meg. Boroszló, itt rév működik, 693,7 fkm. BacsAranyos - Tisza Vid, rév jár, a XLV-43. sz. lap szerint. Tisza Szálka, a gyürei Moratva felé rév jár (XLV-43.). Kis Varsány, a bal partról a Moratva felé rév jár (XLV-43.). Jánd, 690,7 fkm., megszűnt a komp; megközelíthető a 41. sz. közúton. 688.2 fkm., bal parton az Öreg-Túr torkolata. 686,0 fkm., bal parton a Szamos torkolata. Vásárosnamény, közúti híd, 684,441 fkm., megközelíthető a 41. sz. közúton. Vasaras-Namény és Gergelyi között fahíd áll (II.K.F. XLV-42.). 682.3 fkm., bal parton a Kraszna torkolata. Aranyosapáti - Tiszaadony (Kopócsapáti, Révaranyos), komp, 668,6 fkm., megközelíthető a 4. és a 41. sz. közúton. Közelében működött a Szabolcsot Bereggel összekötő vidi rév. Első feljegyzés 1381-ben. Tiszamogyorós - Lánya, komp, 660 (650,8) fkm., megközelíthető a 4. sz. közútról. Ez a rév a II.K.F. XLV-42. szelvényén is jelen van. Első révjog-dokumentuma 1593-ban kelt. Benk - Lánya, komp, 652,7 fkm. A benki révet a XLV-42. sz. szelvény jelöli. Kerecsény, a jobb partról rév visz a Leányvári Rétre (II.K.F. XLV-42.). Eperjeske, jobb parton az ukrán határ 625,8 fkmig, majd a szlovák határ 620,8 fkm-ig. Eperjeskére Szalókáról a morotva melletti réven lehetett eljutni (II.K.F. XLV-41.). A mai vasúti híd a 641,370 fkm. szelvényben áll. Tiszaszentmárton, vasúti híd, 641,3 fkm., megközelíthető a 4. sz. közúton. A II. katonai felmérés 185