A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Szabó László: Fejezetek a magyarországi közúti hídépítés történetéből a Közlekedési Múzeumban őrzött dokumentumok tükrében 237

A reformkor évtizedeiben fellendült ugyan a vasipar, de a jelentősebb vasérc bányászat a kiegyezés után kezdődött, ekkor alakultak ki a legjelentősebb kincstári és társulati vállalatok. A vasgyártás másik legfontosabb alapanyaga a szén. Az első tárnát Brennberg közelében nyitották, 1765-ben. 1819-ben végezték az első vasolvasztási kísérletet a resicai kohóban de a siker elmarad a várakozástól Igazi eredményt a koksz alkalmazása hozott. A vasgyártás elsődleges központja a Felső magyarországi bányavidék volt az 1700-as évek elején. Hámorok működtek ezen kívül Besztercebánya és Munkács környékén, Vas megyében, Erdélyben. A kovácsolható öntöttvasat Franciaországban gyártottak először a 18. század elején. Az első osztrák gyárat 1829-ben állították üzembe. Magyarországon a Diósgyőri Magyar Királyi Vasés Acélgyár foglakozott ilyen anyag gyártásával az 1880-as években. Az acélöntés a Siemens-Martin eljárás kapcsán terjedt el. A diósgyőri gyár első gyártmányait 1885-ben mutatta be. 1885-re a magyarországi vasipar termelése már megközelítette az osztrák szintet. Az európai recesszió hatásának leküzdésére AusztriaMagyarországon létrejött a Tartó Kartell (Tráger Kartell, 1885), majd az összes vasgyárat tömörítő Vaskartell (Eisen Kartell, 1886). Ez az intézmény tette lehetővé a magyarországi vas- és acélgyártás fennmaradását, majd számottevő fejlődését. így sikerült túlélnie a válságot követő nyugati dömpinget. Áttekintve az elmúlt közel 150 év hídépítéstörténetét, vizsgált korszakunkat, a századvéghez vezető éveket kiemelkedően sikeresnek, követendőnek találjuk. Követendőnek mennyiségben, szépségben, szakmai újdonságban. A millenniumi évekre esik a magyarországi vashíd-építés fénykora. A kiegyezés után fejlődésnek indult vasipar a század 80-as éveire vált képessé arra, hogy a nagy nyílású hidak létrehozásához szükséges több ezer tonna, egyenletesen jó minőségű vasanyagot legyártsa. A gyártástechnológia mellett a statikai és az esztétikai (építészeti) tervezés is az európai élvonalban volt. A konzolra támaszkodó befüggesztett tartót először Dr. Heinrich Gerber bajor hídépítő alkalmazta 1867-ben, a bambergi Regnitz-hídon. Ezt követően több hasonló szerkezet épült. A jelentősebbek: 1882., Skócia, Firth of Forth, öböl-híd; 1892-95. Románia, Cérna Voda, Duna-híd; 1895-96, Budapest, Ferencz József Duna-híd; 1896., Tokaj, Erzsébet Tisza-híd; (2. ábra) 1904-07. Németország, Ruhrort-Homberg, Rajnahíd; 1905-17 Québec, Szent Lőrinc folyó-híd; 1909-12.,Kína, Lukou, Hoangho-híd; USA, Sewickly-híd; Franciaország, Villefranche, Saone-híd. Ezt a szerkezet típust a szakirodalom azóta is Gerber tartóként ismeri. A Baross Gábor miniszter által indított nagyszabású közlekedés-fejlesztési program jelentős állomásai a pozsonyi Ferencz József (1889-90) (3. ábra), a komáromi Erzsébet (1891-92) és az esztergomi Mária Valéria (1893-95), majd a budapesti Duna-hidak megépítése. A Lánchíd és néhány dokumentuma A Lánchíd születésében egyesült a kor politikai akarata, az ország gazdasági fejlődéséből fakadó szükséglet és az építést gazdaságosan és biztonsággal lehetővé tevő műszaki tudomány. Létrehozása a széles látókörű gondolkodó (gróf Széchenyi István), a szigorú financiális érdekkörben mozgó bankár (báró Sina György) és a gazdag szaktudással megáldott mérnök (a tervező W.T.Clark) és technikus (az építésvezető Adam Clark), szoros együttműködésének gyümölcse. Hasonlóan szoros együttműködés alakult ki a különböző nemzetiségű szakemberek között is, a kor műszaki eredményeinek lehető legteljesebb kiaknázása érdekében. így a híd maga hordozója és hirdetője annak a nemzetközi munkamegosztásnak, nemzetek feletti együttműködésnek is, amely természetesen magába olvasztja az egyes szakemberek, alkotók szellemét és tudását. Előzmények ...A Duna budapesti szakaszán az állandó, minden évszakban használható átkelő iránti igény többszáz éve jelent meg. A római korban a Margit-sziget fölött állt fahíd után - mai tudásunk szerint - Luxemburgi Zsigmond (magyar király 242