A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 33 - Hidvégi János: A gépjármű-közlekedési gyűjtemény újabb fejlődése, 1980-1992 69

„0" km-esek beszerzésével is. Sajnos, e gyűjtési módra a nehezedő pénzügyi feltételek miatt ed­dig csak egy alkalommal volt lehetőségünk. 1989-ben vásároltunk egy Jawa-Babetta segéd­motoros kerékpárt. E járművel terveink szerint 50-60 évig nem lesz felújítási problémánk. Motorkerékpár-gyűjteményünk többi expo­nátumát vásárlással és ajándékozás útján sze­reztük meg. Ajándékba kaptunk többek között: az MZ TS 250-es, 125-ös típusait, BSA, K55-ös Danuvia motorkerékpárokat. Míg korábban a kerékpárgyűjteményünk gya­rapodása rendkívül szerény volt, az elmúlt időszakban a gyűjtemény mintegy ötszörösére nőtt. E nagyarányú gyarapodásban a gazdasági életben bekövetkezett változásnak is jelentős szerepe volt. A Csepel Művek Kerékpár- és Varrógépgyá­ra az 1980-as évek végén az elsők között alakult vegyes vállalattá. A gyáregység egyik része az amerikai Schwinn céggel alkotott vegyes válla­latot és gyárt külföldi tervek alapján kerékpáro­kat, míg a fennmaradó rész kerékpáralkatrészek előállításával foglalkozik. Az új vállalati felosz­tásban már nem volt szükség a korábbi kísérleti műhelyre, illetve a Schwinn-Csepel nem akar­ta, míg a másik vállalatrész nem tudta a műhelyt működtetni, így annak felszámolása mellett döntöttek. A kísérleti műhelyben összegyűltek azok a kerékpárok, amelyeket külföldről vásá­roltak mintapéldányként, és azok a járművek is, amelyeken valamilyen vizsgálatot végeztek. A kerékpárgyár néhány munkatársa szívén viselte a járművek sorsát, és az átalakuláskor nem engedték, hogy ezeket kiárusítsák vagy szemétre kerüljenek, hanem felajánlották átvé­telre a múzeumnak. Az összesen 77 darabból álló gyűjtemény így a múzeumba került. Sajnálatos, hogy jelentős részük hiányos. A hiányzó alkatrészek pótlása, főként a külföldi típusok esetében, szinte lehe­tetlen. A magyar gyártmányok mellett találhatók a gyűjteményben osztrák, német, angol, ameri­kai, japán stb. gépek is. A magyar típusok között egyik legérdeke­sebb a „Félegyházi"-féle kempingkerékpár, amely összehajtva közepes méretű műanyag 5. ábra. Félegyházi-féle kemping kerékpár szállítódobozban kofferben tárolható. A prototípus jármű soro­zatgyártására soha nem került sor (5. ábra). A külföldi kerékpárok műszaki megoldásaik­ban rendkívül sokszínű képet mutatnak. Van kö­zöttük olyan, amelyiknek váza központi, dobo­zolt szerkezetű, van olyan, amelyiknek boly­góműves sebességváltóját a hátsó agyba építet­ték be és van motorkerékpárhoz hasonló sebes­ségváltóval felszerelt is. Az 1970-es évek elején, a nagy energiaár­robbanáskor a csepeli kerékpárgyár konst­ruktőrei sem tétlenkedtek. Akkumulátorhajtású kétkerekű járművet építettek, többféle szerke­zeti kialakítást kínálva a villamos hajtás megva­lósításához. E járművek két prototípusa is gyűjteményünkbe került. Bár nem a kerékpárok közé tartozik, de a kerékpárokkal együtt került a múzeumhoz a motorkerékpárgyár két utolsó prototípusa, a Pl l-es és a P24-es (6. ábra). A KGST határozata értelmében 1974-ben ha­zánkban megszűnt a motorkerékpár-gyártás. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom