A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Kovácsyné dr. Medveczki Ágnes: Vidéki városaink tömegközlekedésének kialakulása és fejlődése 1914-ig 181
Debrecenben 1911-ben került sor villamosvasút avatására. A gőzüzemű helyi vasút és a lóvasút vonalainak villamosításával és új vonal építésével 1911. március 15-én 12,3 km-es villamosvasúti hálózatot helyeztek üzembe. 17 Újvidéken, a Duna bal partján, a Ferenc József csatorna torkolata melletti városban 1911. szeptember 30-án nyitottak villamosvasutat. Újvidék nem tartozott a legjelentősebb városok közé, bár a századfordulótól fejlődő városnak volt tekinthető. Lakóinak száma 1900-ban 28 800, 1910-ben 33 600 fő volt. Területe 159 km 2 , népsűrűsége alacsony (184 fő/km 2 ) volt. A villamosvasút kiépítésének terve összefüggött a város villanyvilágításának kialakításával. Az újvidéki villamosvasúti hálózat kiépítésére a „ Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára " cég mellett az eszéki lóvasúti társaság is kért engedélyt. A normál nyomtávolságú, egyvágányú vasút hossza a megnyitáskor 7,33 km volt. A többi városhoz hasonlóan, az újvidéki villamosvasút is a nagyvasúti pályaudvart a belvárossal kötötte össze. A kiágazó vonalak a vámsorompóig, ill. a helyiérdekű vasút átjárójához vezettek. Villamos motorkocsikat a Ganz gyártól vásároltak. Az 191 l-ben beszerzett 15 motorkocsival kényelmesen ki lehetett elégíteni a forgalmi igényeket. 191 l-ben, az első csonka üzletévben 360 ezer, 1912-ben másfél millió utasuk volt. Háborúig az utasszám nagyságrendje nem változott. 1911-ben nyílt meg a nyíregyházi villamos üzemű, városi forgalmat lebonyolító vasút is. A keletmagyarországi városnak a vasút megnyitásakor 38 ezer lakosa volt, nagyobb részük mezőgazdaságból élt. A pályaudvartól a belvároson át a várostól 4 km távolságra fekvő Sóstó-fürdőig kiépített felső vezetékes villamosvonal a Nyíregyházavidéki Kisvasutak hálózatának volt része. 18 17 A debreceni villamosvasút részletes adatait és leírását 1. dr. Szabó Dezső hivatkozott művében. 18 A Nyíregyházavidéki Kisvasutak megnyitása teherforgalomra 1905 decemberében történt, a személyforgalom 1906. március 4-én indult, a helyi közúti vasúti forgalom március 11-én. Az üzletkezelést 1909-től a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára vette át. A NyVKV Nyíregyháza-átrakó-Sóstó vonalrészének villamosvasúttá való átalakítását a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára vállalta. A vonal műtanrendőri bejárását 1911. augusztus 5-én tartották, a forgalom augusztus 7-én indult meg. A nyíregyházi villamosvasút számára a Ganz gyár szállította a járműveket. A menetjegyek ára 12-30 fillér volt. Az utasok számáról 1914ből ismerünk adatot, ekkor 371 ezer személyt szállítottak. A villamosvasúttal rendelkező városokhoz 1913-ban Pécs is csatlakozott. 50 ezer fős lakosságával ekkor a dél-dunántúli város a 14. helyet foglalta el a magyar városok sorában. Lakóinak túlnyomó része tisztviselő, iparos és kereskedő volt. A villamosvasút építkezéseit a városban nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel, elsősorban a pince-beomlásoktól féltek. Ez egy esetben következett be a villamosvasút építésekor. A három vonalból álló, egyvágányú, kitérős rendszerű villamosvasutat 1913. október 20-án nyitották meg. A kelet-nyugati irányú fővonal a Zsolnay gyárnál kezdődött. A főpályaudvarhoz a Széchenyi térnél elágazó, észak-déli irányú vonalon lehetett eljutni (13. ábra). A külvárosi pályaudvari vonal vitt a villamosvasút remizéhez is. A villamosvasút üzemeltetésére részvénytársaságot alapítottak Pécsi Villamos Vasúti Rt. néven 200 ezer korona alaptőkével. A 200 koronás részvények jelentős részét a város és a Ganz gyár jegyezte. A Ganz gyár szállította a vasút számára a járműveket. A megnyitáskor már mind a 10 db motorkocsi, mind a 3 db nyitott nyári pótkocsi a közönség rendelkezésére állt. Az első teljes üzleti évben, 1914-ben a vártnál lényegesen nagyobb forgalmat bonyolított le a pécsi villamosvasút, 1748 ezer utasuk volt. Kassán korszakunk utolsó évében, 1914. február 28-án kezdődött meg a villamosvasúti forgalom. A veszteséges ló- és gőzvontatású vasút helyett már a század első éveiben fontolgatták a korszerűbb vonóerejű városi vasút építését. Vállalkozó azonban csak később jelentkezett. A kassai villamosvasút engedélyokiratát 1912. október 10-én adták ki (74941. számon). A személyforgalom mellett teherforgalmat is 216
