A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Dienes Istvánné: Hieronymi Ottó Ferenc élete (1803—1850) 131

igazoló záradék Zelenka Lajos kezétől származik. Természetesen német nyelvűek, ámbár a cím: „Verzeichnisz", így, „sz"-szel a végén, magyarosan. ^? 1850. február 20-án, 47. születésnapja másnapján, hivatalos küldönc viszi az idézést (25. ábra) a Vízivárosba, Fő utcai lakására (a cím: „Wasserstadt, Hauptgasse No 47)

132

: 21-én délelőtt 10 órakor „föltétlenül" megjelenni tartozik az Újépületben a hadbíróság előtt, az 5. pavilon első emeletén a 23. sz. ajtónál. S hiába szerezte be még novemberben a felségsértést elhárító igazolásokat, most már nem erről faggatják: a hitelesített másolatok — március 6-án és 20-án — a per irataiból valók. Az, hogy a „lázadó Kossuthtal" nem működött együtt a vasútépítésben, javára szólhatott, ezért írhatta le ő maga is még egy példányban. Hieronymi sem védekezhetett másként, mint a többi vádlott, beleértve a vértanúkat is: ő esküje értelmében a kormány utasításainak engedelmeskedett. De hiába: „.. .a kihallgatására szolgáló napokon mindig, állandóan új gyanúsításokat hoztak fel, melyek inkább sértőnek és mind túl gyengén megalapozottnak mutatkoztak... és a tisztázásokban rendszeresen megakadályozták ..." — írja felesége. Haynau hadbíróságainak szervezete igen sajátságos volt: a bírói tanács katonákból állott, jogvégzett személy egyedül a hadbíró volt közöttük, aki egyszemélyben képviselte a vádat, a védelmet és vezette is a tárgyalást; az ítéletet is ő javasolta, a tanács tagjai egyszerűen jóváhagyták.

133 Védekezésre ily módon a vádlottnak semmi lehetősége nem volt. Februárra a terror légköre 25. ábra. Idézés az Újépületbe a hadbíróság elé, 1850. február 20. 132 A ház — a Hídegyesület számára 1833-ban Vörös László által kiadott térkép tanúsága szerint — a kapucinusok templomával szemközt, a mai Fő utca 29. sz. helyén állott. 133 Az aradi vértanúk, i. m. 29. p. 178