A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Dienes Istvánné: Hieronymi Ottó Ferenc élete (1803—1850) 131

minden elővigyázat és gond daczára is elpusztíttassanak, biztos és távolabbi helyre, különösen Radnára

m az ottani k. Maroshajózási mérnök Wallandt Károly

109 úrnak adja által..." Újházy a megbízatást teljesítette: „ide rekeszti alulírt utazási naplóját" — amely azonban, sajnos, hiányzik az iratból. A magyar kormány a fővárost kiürítette és nyílt városnak nyilvánította; Budára július 11-én délután vonult be Wussin ó'rnagy a III. osztrák hadtest lovas elővédjével, Pestet pedig július 12-én szállta meg Adlerberg gróf kapitány vezetésével két szotnya kozák.

110 Hieronymi — mint láttuk — szeptember 10-én még budai hivatalában van, bár helyzetének inga tagságát érzékelteti Űjházy egyik kitétele: „Tekintetes főmérnök úr mint akkori [kiemelés tőlem, D. I.] műszaki Tanácsos..." Irataink között található egy Aradon, 1849. augusztus 28-án, a KK Armee Platz Commando által kiállított, „Bosichkovich őrnagy" aláírással ellátott menetlevél, azonban nem Hieronymi, hanem Lechner Gyula nevével. Az ifjabb Lechner tehát—aki hosszabb időn át Hieronymi közvetlen munkatársa volt — még szabadon hazatérhetett Pestre, az utolsó pillanatban. Lovag Schmerling, az osztrák igazságügyminiszter 1849. augusztus 27-én terjesztette a minisztertanács elé javaslatát, amely nemcsak a katonák, hanem a polgári személyek megbüntetésének módozataival is foglalkozott: „A törvények teljes szigora sújtsa mindazokat a polgári hivatalnokokat és lelkipásztorokat, akik április 14-e

m után kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki a lázadó kormány érdekében." Két nap múlva Ferenc József császár legfelsőbb kézirata felhatalmazza Haynau táborszernagyot

112 a végrehajtásra.

113 „A törvény teljes szigora" a halálbüntetést jelentette, s az, hogy mi számít „kiemelkedő tevékenységnek", egyéni megítélés kérdése volt. 1849-ben korán jött meg az ősz, már az augusztus vége oly hideg volt, hogy aki tehette, fűtött; nem is melegedett föl többé, s novemberben soha addig nem látott hóviharok temették be az országot.

114 Az amúgy is hideg, nyirkos börtöncellákat nem fűtötték a pesti Újépületben,

115 ahová Hieronymi Ottó Ferenc „vizsgálati fogságba" került, valamikor szeptember 10. után. Okmányaink között egy német nyelvű „Hivatalos igazolás" található (21. ábra) „arról, hogy a Hieronymi Ottó Ferenc mérnök úr, építési igazgató ellen ennél a haditörvényszéknél folyamatban volt vizsgálatot a nagyméltóságú Haynau táborszernagy úr folyó évi október 31-én kiadott kegyelmi rendelete folytán beszüntettük és Hieronymi urat a fogságból szabadlábra helyeztük. Ezt igazolása céljából megerősítjük. A Királyi Haditörvényszék, Pest. 1849. X. 1. Nedelkovics törzshadbíró." Az aláírás keltezése nyilvánvaló elírás, hiszen a szövegben október 31-i megkegyelmezésről esik szó; a X. 1. helyett XI. 1. a helyes dátum. Hieronymi tehát az október hónapot a Neugebáude falai között töltötte, a té108 Radna a Maros partján, Aradtól keletre, Arad és Világos közelében van. «» Wallandt Henrikről van szó (1804—1872), a nevet Újházy elírta. 1840-től ő volt a Maros hajózási mérnöke. no Scserbatov i. m. 92., 409. p. m 1849. április 14. = a Függetlenségi Nyilatkozat, a Habsburg-ház trónfosztása. II

2 Haynau, Július Jacob von, 1786—1853. Császári táborszernagy, 1849 júniusától 1850 júliusáig Magyarország teljhatalmú főparancsnoka, a fegyverletétel utáni hadbírósági eljárások lebonyolítója. H3 Az aradi vértanúk, összegyűjtötte, a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Katona Tamás. Magyar Századok. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1979. 41. p. 11

4 Splény Béla emlékiratai, i. m. 138., 156. p. 11

5 Az Újépület = Neugebáude. 1786-tól folyamatosan épült az irdatlan nagy, négyszögű, háromemeletes kaszárnyaépület, amely 1849-ben börtönül szolgált. 1897-ben lebontották, helyét Szabadság térnek nevezték el, 1902-ben parkosították. Az Újépület teljes területe a mai Szabadság térnél jóval nagyobb volt. 169