A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Barkóczi Jolán: A máramarosi vasút tervei 223

Hatvanon át, egyenes vasúti vonallal nem érhető el, a Máramarossziget—Nagyszöllős—Vásárosnamény—Nyíregyháza—Debrecen—Szolnok—Pest távolság 60 2/3 mérföld, a Máramarossziget—Szatmárnémeti—Debrecen—Szolnok—Pest közötti pedig csak 57 2/3 mérföld. Az Oderberg és Máramarossziget közötti távolság a Popowicz által javasolt Tokaj—Fülek—Losonc—Besztercebánya útvonalon 94 mérföld, a Sziget—Nagyszöllős—Munkács—Ungvár vonalon viszont 16 mérfölddel rövidebb, 78 mérföld lenne.

51 E vitairatnak a Wiener Lloyd-ban történt közzététele után egy évvel a Pester Lloyd a Bécsben megjelenő Debatte c. folyóirat 1865. december 14-i számából átvéve, ismertet egy szintén névtelen vitacikket, amely ismét a minisztérium 1864-ben kiadott Emlékiratával vitázik. A két vitacikk gondolatmenete nagyon hasonló, idó'nként egész fejezetek szószerint megegyeznek. Ez utóbbi cikk is a tokaj—nyíregyháza—sziget— kornolundzsi vonalat a birodalom és az ország számára a „... legtermészetesebb, legrövidebb és legelőnyösebb" vonalnak tartja, amellyel Nyugat-Európa (Stuttgart, München, Párizs) és a Fekete-tenger (Odessza) összeköttetésbe kerülne; és javára hozza fel azt is, hogy így a teljes tokaj—nyíregyháza—sziget—kornolundzsi vasútvonal egy kézben lenne.

52 A Centralblatt 1865. novemberében hírt adott arról, hogy Michael Popowicz Ürményi Józseffel, Lónyay Menyhérttel és Altmann Józseffel közösen egy hatalmas, közel 70 mérföldes vasút építésének engedélyezéséért folyamodott. Popowicz korábbi terveihez képest e terv két változtatást tükröz: lemondott a tokaji végpontról, és a bukovinai szárnyvonal kezdőpontját Gura—Homora helyett keletebbre, Paltinosához teszi. A fó'vonal Nyíregyházától Senyőn, Petneházán, Vásárosnaményen, Tarpán, Tiszaújlakon, Nagyszöllősön, Huszton, Száldoboson, Técsőn, Taracközön, Máramarosszigeten, Szurdokon, Szelitién, Kirlibabán, Czokanistien, Kimpolungon, Eisenaun, Paltinosan és Bajsszestién át éri el a moldvai határt Kornolundzsinál. Szigettől mellékvonal ágazna el Sugatagra és Szlatinára. Az összekötővasút Paltinosától Radauton, Kamenkán, Kuczurmárén át érné el Czernowitzet. E vasútvonal teljes hossza 69 mérföld 785 ölet tesz ki, ebből a nyíregyháza—szigeti szakaszra 27 mérföld 169,5 ölre, a sziget—moldvai határt összekötő vonalrész 28 mérföld 1078 ölre, a paltinosa—chernowitzi összekötővasút 12 mérföld 3398 ölre, a sugatagi mellékvonal 8779 ölre, a szlatinai 1750 ölre rúgna. A tényleges építési költséget 63 042 214 forintra, a teljes beruházási összeget 83 913 904 forintra tették. Az államtól 4 721 840 forint évi tiszta nyereség után igényeltek kamatgaranciát. Úgy tervezték, hogy e vasút hat év alatt elkészül.

53 A debrecen—szigeti és nyíregyháza—szigeti vasútvonal felügyeletével megbízott mérnök magyarországi utazásáról 1865 decemberében a Magyar Udvari Kancellária így intézkedett: „Hoffmann Nándor felügyelő a keresked. ministerium által a felső tiszavidéki vasutak kiegészítése céljából szükséges nyomozások végett az illető helyszínre kiküldetvén; erről [a Kancellária] oly meghagyással értesíttetik, miszerint az érdekelt törvényhatóságokat a nevezett felügyelőnek feladata megoldásában teendő támogatásra utasítsa.,"

54 Hoffmann mérnök jelentése a felsőmagyarországi vasúthálózatról és Magyarországnak Erdéllyel, Galíciával és Bukovinával létesítendő vasúti összeköttetéséről 1866. február 28-án készült el. A felsőmagyarországi vasúthálózatról az alábbiakat állapítja meg: A Fekete- és Északi-tenger között, vagyis Odessza és Oderberg, valamint 51 Verkehrsaichiv, Ministerium für Handel, 12 323/1864. 52 Tokaj—Sziget-Reichsgrenze mit dem Endziele Odessa. Pester Llyod, 1865. dec. 19—21. 53 Centialblatt, 1865. No. 47. 375. p. 54 O. L. Kancellária, 18 752/1643/1865. 244