A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Tisza István: Rohonyi Lajos kutatásai a MÁV Szegedi Igazgatóság történetéhez 181

Beké mindenek előtt részvénytársulatot igyekezett a vasút kiépítésére összehozni, melynek alapszabályait is kidolgozta. A kor és az azon időbeli felfogás jellemzésére érdekesnek tartjuk ez alapszabályokat, melyeket Beké külön röpiratban tett közzé, egész terjedelmükben közleni: A Pest—újvidéki vasútépítész Társaság alapszabályai. A Pest—újvidéki vaspálya legfőbb öt évek elforgása alatt részvénytársaság által következőleg építtetik: 1. Minden megkívántató munkálatokra és kellékre főleg magyarhoni egyének u. m. mérnökök, ügyvivők, felügyelök, mesteremberek, napszámosok, kezelők, vas, fa alkalmaztassanak, különös tekintettel a mellette fekvő vidékek lakóira. 2. A részvények vásárlásában telkek vagy egyéb szükségeseket átengedő tulajdonosok s vidékük lakói közt elsőbbség határoztassék, s csak akkor terjesztessék más, de minden esetre Magyarhonban lakó, vagy birtokos családokra, s egyénekre, ha a vonal környékén lakók közt el nem kelne. 3. Személyzet és mindnemű szállítmányok pontos szállítására kész leend e vaspálya vonal, sőt a lehető legtöbb szállíthatásra e végre tartandó ügyvivők által munkál. 4. Indóház Pesten a Ludovicaea táján és Újvidéken építendő, s ez esetben az épülendő Lánczhídon keresztül veendi tovább szállítási irányát; vagy a körülményekhez képest a már megkezdett Pest—debreczeni vonallal is érintkezendik. 5. A részvények egy harmada, vagy a körülményekhez képest kevesebb száma elkelésének esetében előzetesen nyert legfelsőbb kegyelmes királyi engedmény s alkukötés után a társaság alakulván, az ily társaságoknál szokott módon az illető tisztviselőket megválasztandja, s munkálódását azonnal 1846-ik évi tavaszon megkezdendi. 6. A megkívántató 20 millió pengő forint 500 pengő forintos részvényekre osztatik: úgy azonban, hogy valamint egy tagnak több részvényt vásárolni szabad, egy-egy részvényt egy szavazat s aláírás mellett, több tagok is vehetnek. 7. A vonal mérnöki iránya Pestről a 4-ik szabály értelmében vezetve: Soroksár— Haraszti—Taksony keleti részén Bankháza pusztának tartva—Kis-kunszentmiklós város nyugati—Szabadszállásnak pedig keleti oldalán a szabadszállási és fülöpszállási szőlők előtt—Csengődpusztának—Vadkert alatt Halasnak—Halasról—Szabadkának, onnan Topolyán keresztül—Újvidékre építtessék. 8. Föállomási helyek a 4-ik pontra vonatkozólag: első a Kis-kun Fülöpszállási Hármasi kocsma környékén, mint erre legkedvezőbb s legkiesebb helyen, másik pedig Szabadkán építtessenek; és a körülmények szükséghez képest más helyeken, nevezetesen e mellé közel eső városok irányában épülendőkkel is szaporittassanak. A mozdonyok a fenséges Nádor István föherczeg, gróf Széchenyi s mások, és a vonalra fekvő vár csók neveikről neveztessenek, s a társaság minden ügyeit magyar nyelven vezesse. Kelt: Kis-Kun-Fülöpszálláson decz. 24. 1845. Beké Gábor m. k. tervező és vállalkozó. E nyolc pontba foglalta Beké az általa tervezett pest—újvidéki vasút alapszabályait. Különösen meglepő, hogy a vasút építésének költségeit Beké majdnem pontosan eltalálta, midőn 20 millió pfrt-ban irányozta azokat elő; a költségek most tudvalevőleg 21 millió frt.-ban vétettek föl. Beké a vasutat csak később gondolta Zimonyig kiterjesztendőnek s azonkívül számos szárnyvonalat is tervezett. Erre vonatkozólag az érdekelt városokhoz írt felhívásában felsorolja, hogy a fővonalból mellékágak lesznek kivezetendők: Fülöpszállástól Kecskemétig, másfelől Dunaföldvárig, Székesfehérvárig, továbbá Halastól Szegedig, másfelől Jankovác felé Bajáig, azután Szabadkától Szegedig és Temesvárig, másfelöl Zombor vagy Mohács felé Vukovárig. A felhívásban Beké felkérte a leendő részvényeseket, hogy 1843 május 1-től évenkint előlegesen 6°/

o-0t azaz egy 500 forintos részvény után 30,— pengő forintot, tehát 197