A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Tisza István: Rohonyi Lajos kutatásai a MÁV Szegedi Igazgatóság történetéhez 181

TISZA ISTVÁN ROHONYI LAJOS KUTATÁSAI A MÁV SZEGEDI IGAZGATÓSÁG TÖRTÉNETÉHEZ Rohonyi (1923-ig Resetárits) Lajos (1. ábra) 1894. november 11-én született Magyargencsen. Gimnáziumi érettségi után, 1912. december 16-án lépett MÁV szolgálatba forgalmi díjnokként Kürtös (ma Curtici) állomáson. Az előírt szakvizsgák letétele után, 1917-ben végezte el a MÁV Tisztképző Tanfolyamot és Békéscsabára helyezték szolgálattételre. 1918-ban Aradon teljesített szolgálatot, 1920-ban pedig Szegedre helyezték. Itt előbb a Vasúti Központi Leszámoló Hivatalban, majd Szeged állomás forgalmi és kereskedelmi oktatótisztjeként alkalmazták. 1927-től a MÁV Szegedi Üzletvezetőség forgalmi és kereskedelmi osztályán dolgozott, s 1945-től a forgalmi osztály vezető helyettese volt. 1957. februárjában nyugdíjba ment, de 1968. szeptember l-ig az 1953-ban létesített szegedi Vasútforgalmi Technikum szakfelügyelőjeként tevékenykedett tovább, mint nyugalmazott MÁV főtanácsos. Hivatali munkája mellett szorgalmasan gyűjtötte Csongrád megye és Szeged közlekedéstörténeti emlékeit. Gyűjtőmunkájával értékes közlekedéstörténeti anyagot állított össze, s ezt Szegeden több alkalmi kiállításon is bemutatta. Közlekedéstörténeti gyűjteményét a Közlekedési Múzeum védetté nyilvánította, majd halála után (Szeged, 1977. november 23.) megvásárolta. Alábbi közleményünkben a MÁV Szegedi Igazgatóság történetével kapcsolatos kutatási anyagát tesszük közzé, — ezzel kívánunk munkásságáról megemlékezni. A témával kapcsolatos, töredékekben ránk maradt tanulmányok mindenekelőtt az Igazgatóság későbbi vonalhálózatát képező vasútvonalak tervezésének és építésének ügyeit igyekeznek feltárni, korábbi magyar vasúttörténeti munkák alapján; ezeket egészítik ki a felkutatott levéltári dokumentumok és az egykorú újságcikkek (2. ábra). Az Igazgatóság egyik fővonalának, a Cegléd—Szeged vasútvonalnak építéstörténetével kapcsolatban Rohonyi Lajos megjegyzi, hogy „Szeged város vezetői 1845-ben a Pest—Cegléd—Szolnok, illetve a Cegléd—Kecskemét vasúti vonalak tervezési munkálatainak hírére elhatározták, hogy a Kecskemét—Szeged szakasz építéséhez a kisajátítandó területek ingyenes átengedésén kívül még 50 000 Ft-al hozzájárulnak a vasútépítési költségekhez is."

1 1 Közlekedési Múzeum (KM) archívuma. Témagyűjtemény, Rohonyi Lajos hagyaték. Kéziratos jegyzetek. 181