A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

A földalatti villamos építésének tervét ismerteti. Felsorolja az útvonalakat, a költségvetést és a próbafúrások eredményeit. A budapesti földalatti vasút 1946-ban ünnepelte 50 éves jubileumát. Ebből az alkalomból több cikk emlékezett meg a vasút építéséről és egyben felvetették a további folytatás kérdését is. Ledács Kiss Dezső: Ötvenéves a budapesti földalatti villamos. = Közlekedési Közlöny, 1946. évi 56. sz. 672—673. p. A szerző megemlékezik az építés, illetve engedélyezés körüli huzavonákról, ismerteti röviden a vasutat és a kocsikat, külön kiemeli a király számára készített díszkocsit, sürgeti a hálózat további kiépítését. Szemere János: Az ötvenéves földalattitól a gyorsvasútig. — Budapest, 1946. évi 5. sz. 176—181. p. Adatokat közöl a fővárosi tömegközlekedés utaslétszámának növekedéséről. Részletes leírást nyújt a földalatti vasút építésének körülményeiről, fényképekkel illusztrálva. Megállapítja, hogy a földalatti nem érintette a főváros forgalmának gócpontjait, s ez volt az oka, hogy nem bővítették később. A jövő közlekedésének megoldására földalatti gyors vasútra van szükség; a vasúti pályaudvarok összekötése is fontos feladat. Szentiványi György: Angol ajánlat a pesti „Metró" kiépítésére. = Képes Figyelő, 1946. évi 3. sz. 8. p. Szemere János BSZKRT vezérigazgató nyilatkozata a tárgyalásokról. Cibanov, V.: A moszkvai földalatti negyedik útvonala. = Élet és Tudomány, 1947. évi. 14. sz. 424. p. A cikk beszámol az első moszkvai földalatti vonalak építéséről, majd az épülő negyedik vonal, a „nagy gyűrű" 19 km-es szakaszának építését ismerteti. Beszámol az építkezés nehézségeiről, ismerteti a fagyasztásos eljárást. A vonal első része 1948-ban, a második szakasz 1952-ben készül el. Leírja a vonal állomásainak kiképzését és díszítéseit. Elmondja, hogy ezzel a vonallal 60 km-re nő a hálózat vonalainak hossza, 41 állomással. Az épülő alagút metszeti rajza és a hálózat térképvázlata egészíti ki a közleményt. Budapest földalatti közlekedésének nagyszabású tervéről. — Népszava, 1948. ápr. 11-i sz. 7. p. Közli Gerő Ernő nyilatkozatát a földalatti tervéről. A földalatti gyorsvasút terve a főváros városrendezési bizottsága előtt. = Népszava, 1948. okt. 2-i sz. 5. p. Rados Kornél ismertette a városrendezési terveket, ezután a bizottság tárgyalta a földalatti gyorsvasút tervét. Úgy határoztak, hogy elsőnek az észak—déli vonal épüljön meg a Marx vagy a Lehel tértől a Bajcsy-Zsilinszky úton, Kálvin téren, Üllői úton át a Nagykörútig. Ezt aztán később délen Csepelig, északon Újpestig lehet továbbfejleszteni. (-ts): Ez lesz az öt gyorsvasúti vonal. = Képes Figyelő, 1948. évi 35. sz. 12. p. Az alábbi vonalakat sorolja föl: 1. Cinkota—Széli Kálmán tér, 2. Rákospalota— Csepel és Nagytétény, 3. Széli Kálmán tér—Szentlőrinc, 4. Pestújhely—Petőfi tér, 5. Békásmegyer—Pálffy tér. Közli a tervezet vázlatát, az Építéstudományi és Tervező Intézet közlekedésfejlesztési terve alapján. (mózes): Ilyen lesz ötéves tervünk nagyszerű alkotása az új földalatti vasút. = Szabad Nép, 1949. dec. 25-i sz. 8. p. Az alcímek: Óránként 30,000 utas, alagút a Duna alatt, gyönyörű kocsik és állomások. Ezután beszámol a cikk arról, hogy az építést 1950-ben megkezdik. Ha elkészül, 35 perc helyett 14 perc alatt utazhatunk a Sportcsarnoktól a Déli pályaudvarig. 373