A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Bálint Sándor: A Budapesti Autóbusz Közlekedési Rt. (BART) története 521

Malonyayné kívánságára a megállapodást a következő záradékkal egészítették ki „... a magunk részéről a koncessio lejárta után sem fogjuk Nagyságodat megakadályozni abban, hogy újabb koncessiót szerezzen, sőt támogatni fogjuk ezirányú törekvéseit, hiszen megállapodásunk ezzel automatikusan tovább fog tartani. Mi tehát a koncessiót magunk részéről csak akkor kérjük magunknak, ha azt Nagyságod semmi körülmények között nem kaphatná meg. Közöljük továbbá, hogy a Csepel-—Boráros téri viszonylatra addig, amíg azt módunkban áll, Nagyságodnak és két másik családtagjának szabadjegyet fogunk biztosítani.. ."

30 A BART-nak a Malonyayné-féle vonal volt az első olyan vállalkozása, amely teljesen kívül esett a fó'város területén, illetve nem tartozott a fővároshoz. Minthogy az észak-budai vonalon, amely a BHÉV érdekkörébe tartozott, szintén saját autóbuszait szerette volna járatni, megsürgette a BHÉV-et, gyors döntést kért. A BHÉV 1931. május 31-én kelt levelében tért vissza a korábbi BÁRT ajánlatra, és egyúttal közölte feltételeit.

31 Ezek szerint egy kocsit ad kölcsön a BART-nak a forgalom lebonyolítására, de ha a cég kívánja, többet is hajlandó kölcsönözni. Tehát a járművekről saját maga, a gépkocsivezetőkről, a kalauzokról, a forgalmi személyzetről azonban Békefyék tartoznak gondoskodni. A járatok hétköznap 13 órától legalább 21 óráig, vasár- és ünnepnapokon 7 órától legalább 24 óráig közlekedtetendők oly módon, hogy az utas áramlásnak megfelelően az Aquincum BHÉV állomásra érkező, illetve onnan induló vonathoz legyen csatlakozás. A napi teljesítmény minimálisan 50 km, az üres kilométerekkel együtt; egy teljes fordulót 4,8 km-nek, az üres menetet a garázstól Aquincumig és vissza 12,4 km-nek számolják. A kocsik kiállítása, üzemanyaggal való ellátása és a teljes üzemi felelősség a vállalkozót terheli. Az üzem költségét kilométereként 0,8 P-ben állapítják meg. Ebből 25 fillér a BHÉV-et illeti meg a kocsi kölcsönzésért. Ha a kocsikilométerenkénti bevétel a 80 fillért el nem éri, a különbözetet fele-fele arányban közösen viselik; a 80 filléren felüli kilometrikus bevételen is hasonló arányban osztoznak. A vonaljegy 20 fillérbe kerül, más jegyet nem rendszeresítenek. A kölcsönadandó kocsival kapcsolatban kikötötték, hogy annak karbantartása, javítása a BART-ot terheli, javítani pedig csakis a BHÉV igazgatóságának előzetes jóváhagyásával lehet. Az autóbuszt más vonalra átirányítani nem szabad, kizárólag az Aquincum—Római-part vonalon közlekedhet. Az autóbuszt, amely Bp 17-258 forgalmi rendszámmal közlekedett a BÁRT június 2-án átvette (9. ábra). Békefyék elfogadták a kikötéseket, egyrészt egy esetleges későbbi jobb BHÉV autóbuszvonal átvételének reményében, másrészt bizonyítani kívánták életrevalóságukat a főváros hatósága előtt, ahol akkoriban már komoly viták folytak a SZAÜ deficites üzemviteléről. A gazdasági válság a főváros pénzügyi helyzetét is megrendítette. A kormányzat szigorú takarékosságra intett, különféle rendelkezéseket hozott a kiadások csökkentésére; egyebek mellett bércsökkentésre is sor került. A gazdaságosság, a nyereségesség létfontosságú volt a főváros kezelésében levő üzemeknél is. A tanács ellenőrzése alatt működő vállalatok is gondokkal küszködtek, s keresték a kiutat az egyre fojtogatóbb válságból. A közlekedési vállalatok, saját területüknek megfelelően, terveket dolgoztak ki, amelyektől nyereségessé válásukat várták. A SZAÜ 1930 októberében terjesztette a főváros elé fejlesztési programját.

32 Ebben utalt az általa helytelennek ítélt közlekedéspolitikára, amely szerint autóbuszvo30

BFL. XI. 1526. Fővárosi Autóbuszüzem. Engedélyek. 31 BFL. XI. 1204. BÁRT. BHÉV. 1029/c/1931. sz. levél. 32BFL. XI. 1526. Fővárosi Autóbuszüzem. 33792/30. sz. előterjesztés. 555