A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Bálint Sándor: A Phőnix és MÁG gépkocsik gyártásának története 385

árak, akár más szállítási feltételek tekintetében egymással szemben versenyt fejtsünk ki és ebből a célból megfelelő módon fogjuk tájékoztatni egymást a vett megrendelésekről. A Magyar Általános Gépgyár Rt. (röviden MÁG) kijelenti abeli készségét, hogy a Weiss Manfréd acél- és fémművei Rt. (röviden Csepel) kívánságára a legméltányosabb feltételek mellett el fogja vállalni a Csepelen készülő gépek illetőleg alkatrészek be-, illetve összeszerelését a MÁG műhelyében, a mátyásföldi repülőtér szomszédságában. Az erre vonatkozó elszámolások oly módon fognak történni, hogy a MÁG a tényleges anyag- és bérkiadásaihoz a munkával járó normális regiét és polgári hasznot fogja Csepelnek felszámítani. A MÁG azonkívül egyenlő árak és feltételek mellett Csepelt előnyben fogja részesíteni repülőgép- és repülőgépmotor gyártási üzemében szükséges anyagok és félgyártmányok beszerzésénél. Csepel viszont kijelenti készségét arra, hogy amennyiben ez saját érdekeinek sérelme nélkül lehetséges lesz, a MÁG kívánságára elvállalja a MÁG helyett azoknak a MÁG szerződés szerint járó megrendeléseknek effektuálását, amelyek Csepelen gazdaságosabban gyárthatók. Amennyiben a felek egyike abban a helyzetben volna, hogy saját szerkezetre vonatkozó licencia felett rendelkezne a repülőgép, illetőleg repülőgép-motor gyártása terén, akkor a jelen szerződés keretén kívül, belföldi polgári használatra, a másik félnek más érdeklődőkkel szemben egyenlő feltételek mellett elsőbbséget biztosít a licencia átengedésében. Fentiek alapján kölcsönösen kijelentjük, hogy a Kincstári repülőgép, illetőleg repülőgép-motor üzletre vonatkozólag a szerződés tartama alatt annak tartalmát egymással szemben kötelezőleg elismerjük." A két gyár közötti szerződés pontosan nem ismert, azonban előkerült a kereskedelemügyi miniszternek az 1927. december 11-én kelt 59833/1927-V. sz. levele, amelyet a WM-nek írt. így szól: „Múlt hó 4-én és 15-én kelt beadványaira a repgép gyártás tárgyában kötött és záradékolt szerződés egy eredeti példányának kiadása mellett értesítem t. címet, hogy a csatolt szerződés 1. §. 4 bekezdésébe felvett azon új feltétel, miszerint: »Jelen szerződés nem korlátozza a Kincstárat abban, hogy külföldön bármily minőségű és mennyiségű repülőgépet rendelhessen«, azon rendkívüli szükséglet esetére vonatkozik — amikor a szerződő gyárak nem lesznek abban a helyzetben, hogy a szükséges mennyiségű gépet a kívánt határidőre saját üzemükben előállíthassák —, illetőleg, amely repgépek a még fennálló légi korlátozások értelmében gyártási korlátozási tilalom alá esnek. Nem kerülhet sor olyan repgépek külföldi megrendelésére, amely repgépekben felmerülő szükséglet a megkívánt határidőre, minőségben és mennyiségben, a szerződő belföldi gyárak fedezni képesek lesznek. Minthogy az 1907. é. III. te. alapján t. címnek alapos kilátása van arra, hogy a jelen szerződésből folyó adók és illetékek alól mentesíttessék, a szerződés 12. §-ának hatálya önmagától meg fog szűnni. Ettől függetlenül elismerem, hogy a t. cím a csatolt szerződés 7. §. 3. pontja alapján ezen kiadásokat regié címen elszámolhatná. A szerződés 7. §. 1. pontjának javasolt kiegészítéséhez hozzájárulok. Végül tudomásul veszem, hogy a t. cím repgép gyártásból illetve jelen szerződésből folyó üzemvitel és adminisztráció pontos végrehajtása érdekében, különös tekintettel a várható állami kevezményekre is a repgép és motorgyártásra^ külön részvénytársaságot alapít. Ezen körülményt — minthogy ezt a szerződő MÁG Rt. f. hó 15-én kelt beadványában tudomásul vette — a szerződésre vezetett záradékban kifejezésre juttattam. Megjegyzem, hogy az új részvénytársaság megalakulása után a szerződést annak is 471