A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 37 - Farkas Gáborné: Az archívum aprónyomtatvány gyűjteménye 77

A városi közlekedéssel foglalkoztunk már az 1832-ből származó prágai utazási tájékoztatónkban. A következőkben viszont - időben nagyot ugorva -, egy meg nem valósult magyar tervet szeretnénk megemlíteni, mely cikk-írásra késztette a 150 évvel ezelőtt született nagy magyar romantikus prózaírónkat, Jókai Mórt. A cikket a Vasárnapi Üjság 1896. évi 43. évfolyamának 47. számában találjuk „A Svábhegy és a kábelvasút" cím alatt. Hogy miért vett tollat a kezébe a terv megvalósítása érdekében Jókai, megmagyarázzák az alábbi sorok: „Mint minden25. ábra. Közlekedési tárgyú tikettek a légi közlekedés és a gépjármű-közlekedés kezdeti éveiből nek a világon, úgy a Svábhegynek is két oldala van: az egyik az éjszaknyugati, a másik a délkeleti. Az éjszaknyugatin vonul végig a fogaskerekű... A nyaraló közönségnek egészen elégséges is a mostani fogaskerekű vasút: már t. i. annak, a melyik az éjszaknyugati villaterületet lakja. De itt egészen másrul van szó, mint a svábhegyi nyaralókrul, a melyekben a három hónapos időzés kellemetes azoknak, a kik a pénzzel könnyen bánnak." A későbbiek során a délkeleti oldalon levő „olcsó földrül" cikkez, ahová olcsó építkezéssel „lehet" - »kell« egy új városnegyedet építeni". Egy városrészt, amelyhez „egy olcsó, biztos és télennyáron használható közlekedési eszköz" kell. Ez az eszköz lenne az Eskütérről a Svábhegyre közlekedő kábelvasút, amelynek segítségével (az Eskütéri híd megépítése után) „otthonául vehetné az áldott levegőjű Svábhegyet a két legszegényebb osztálya is a társadalomnak: a hivatalnok és a kézimunkás." Az írás egyébként a szociális vonatkozáson túl tájékoztatást nyújt a tervezett útvonalról, magáról a kocsiról és annak működtetéséről, megmutatja a vasút tervezőjét, W. N. Colám angol mérnököt, valamint a magyar kivitelezőket, Mössmer Józsefet és Weszely Istvánt. 100