A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 37 - Bálint Sándor: A motorkerékpár- és kerékpárgyűjtemény 55

A felszabadulás utáni hazai típusok összegyűjtésével még módszeresen nem foglalkoztunk, de már néhány jármű, amelyekre más típusok keresése közben bukkantunk, a raktárunkban van, pl. a Csepel lemezvillás típusai. Tekintve, hogy a csepeli gyár műszaki kollektívája foglalkozott a felszabadulás utáni gyártmányaik összeszedésével és megőrzésével, ezért mi az egyéb hazai motoros kétkerekű járművek összegyűjtésére összpontosítottuk erőfeszítéseinket. Munkánk eredményeként már kiállítási területünkön látható a Panni, a Tünde robogó, de Berva is szerepel nyilvántartásunkban. A jövőben azonban a többi - és a csepeliek gyűjteményében sem található típusok felkutatásával is foglalkoznunk kell. Köztudomású ugyanis, hogy a motorkerékpár-gyártás - az 1974. évi döntés alapján - hazánkban megszűnt. Ez a minisztertanácsi rendelet hatással van gyűjtő, rendszerező és feldolgozó munkánkra is, mivel a gyárban a továbbiakban gyűjtéssel, őrzéssel nyilvánvalóan nem fognak foglalkozni, s az eddig ott végzett munkát is nekünk kell folytatnunk. A hazai motorkerékpár ipart a jövőben már mint megszűnt, kihalt iparágat kell kezelnünk. Hamarosan a Pannónia 20-ast, és a még újabb típusokat is meg kell szereznünk, mert félő, hogy a későbbiekben típustiszta példányt esetleg nehéz lesz találni belőlük. Fontos, hogy a jövő generációk megismerjék a hazai motorkerékpár ipar utolsó típusainak színvonalát, helyüket a gyártásuk idején készült külföldi motorkerékpárok sorában. A csepeli gyárban a motorkerékpárok helyett a kerékpárok gyártását fogják felfuttatni. Kerékpár gyártásunk kialakulása részben hasonló körülmények között ment végbe, mint a motorkerékpáré. A tőke hiánya a századfordulón ennél a járműnél sem engedte meg a nagyüzemi gyártást. Abban a korban a biciklik lakatos műhelyekben készültek, a bonyolultabb alkatrészek importból származtak. E téren a 20-as évek hoztak némi változást, amikor a gyáripar is elkezdte e kétkerekű járműveket gyártani, jobbára osztrák vagy német agyakkal, tengelyekkel... Amíg a 20-as években, a 30-as évek elején a kis lakatosműhelyekben felhagytak a motorkerékpárok készítésével, addig a műszerész kisiparosok egyik jól jövedelmező tevékenysége lett a kerékpárok összeszerelése. Az alkatrészeket a hazai kereskedelemben vásárolták, s megjelentek az ún. strapabíró kisipari gépek. Ezek a biciklik alig különböztek a nagyüzemi előállítású társaiktól -, szerkezetileg semmiképpen, legfeljebb színezésükben, díszítésükben. A kerékpáralkatrész üzletekben, a műszerészeknél a legkülönbözőbb külföldi kerékpárgyárak márkáját jelző cimkék is kaphatók voltak. A vevő olykor egy hangzatos nevű külföldi márka tulajdonosának hitte magát, holott kerékpárja esetleg valamelyik szomszédos kis műhelyben készült. Kerékpár gyártásunk a 30-as évek elején kapott erőre, amikor a csepeli Weiss Manfréd művek sorozatban állította elő ezeket az igénytelen, könnyen kezelhető, hosszú élettartamú közlekedési eszközöket. Ugyanakkor a külföldi márkák képviseletei is nagy választékot kínáltak. A felszabadulás utáni években is keresett cikk maradt a kerékpár. Minthogy külföldi behozataluk egy időre szünetelt, a megnövekedett keresletet a csepeliek igyekeztek kielégíteni. A mai értelemben vett kerékpár - formáját, szerkezeti felépítését tekintve 68