A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 117 - Dr. Halász Tibor: A közforgalmú távolsági áruszállítás fejlődése Magyarországon 153

12. táblázat ÁRU FEL- ÉS LEADÁS A LEGNAGYOBB FORGALMÚ ÁLLOMÁSOKON (1000 tonnában) 1900 1913 Állomás fellafelleJegyzet adás adás Budapest Dunapart 331 190 457 344 Budapest Ferencváros 73 127 159 278 Budapest Józsefváros 79 287 122 452 Budapest Nyugati pu. 291 372 317 196 Budapest Déli pu. 120 115 101 144 Salgótarján 901 27 670 28 Belisce 637 149 27 200 fatelep Szabolcsbánya 357 4 477 12 bánya Mohács 15 272 20 283 kikötő Pécsbánya 269 10 158 10 bánya Petrozsóny 269 3 452 25 bánya Márkusfalva 221 20 265 30 vaskohó Barcs 214 218 241 302 kikötő Korompa 81 204 96 409 vasgyár Fiume 188 151 482 306 kikötő Sziszek 154 71 150 84 kikötő Zágráb 60 154 80 178 Nyusta-Likér 150 153 132 96 vasgyár Hatvan 147 89 112 238 cukorgyár Viljevo-Kapela 137 1 17 0 Center 138 4 108 59 bánya Lupény 134 12 210 30 bánya Győr 133 90 144 112 Ózd 101 131 226 169 vasgyár Szerencs 110 50 171 65 cukorgyár Debrecen 109 52 86 98 Vajdahunyad 31 109 91 126 vasgyár A második világháborúban a magyar vasutak rendkívül nagy veszteséget szenvedtek. A károknak csak kis részét idézték elő a harci cselekmények, a pusztítást főleg a kivonuló hitlerista német hadsereg okozta. A Duna- és Tisza-hidak a légitámadások során mind sértetlenek maradtak, a német csapatok azonban valamennyit (öt Duna- és kilenc Tisza-hidat) felrobbantották; ugyanez lett a sorsuk a közúti hidaknak is. A 15 méternél nagyobb nyílású 204 vasúti hídból 161-et tettek teljesen használhatatlanná. A vasúti távíró- és harangjelző vonalak 96%-át pusztították el. A 2500 gőzmozdonyból 550 maradt meg, ebből azonban csak 213 volt üzemképes. Használható villamos mozdony egy sem maradt. Az 57 000 teherkocsiból az országban maradt 12 000, ezekből azonban csak 1900 volt üzemképes. Ilyen kevés jármű a legszükségesebb forgalom lebonyolítására sem volt elegenidő. Ennek a következménye, hogy — nem teljesen megbízható adatok szerint — az elszállított áruk súlya 1945-ben csak 4060 ezer tonna, 1946-ban pedig 11 702 ezer tonna volt. Ez a nagynak nem nevezhető 1937. évi teljesítésnek csak 16,7, illetve 48%-a. Ebben a tanulmányban nem foglalkozunk azzal az odaadó, hősies munkával, amellyel a felszabadulás után a dolgozók a vasutat újjáépítették. A vasúton 184