A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

V. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum filiáléi 317 - Szabó Attila: A Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása 347

3. ábra Az Endresz emlékkiállítás részlete az Iparcsarnokban került a múzeum tulajdonába. Az emberes Hold-program sikeres járműve, a holdautó modellje az akkori politikai környezetben szinte kamikaze-akciónak számító kezdeményezés eredményeként lehetett az 51.72.002.1.-es leltári számú tárgyunk. A nagykövetség pedig nem fukarkodott; a modellen kívül egy Holdgömböt és számos kitűnő minőségű fotót ajándékozott a múzeum részére. 1970-1980 között a múzeumi tevékenységben a repülés került előtérbe. A motoros repülés jelentős évfordulója (1978) és a kisebb helyet, de nem kevesebb munkát, törődést kívánó időszaki kiállítások időlegesen elvonták a figyelmet az űrhajózás-űrkutatás eredményeiről. Egy kisebb kiállítás, "Az űrkutatás húsz éve bélyegeken" képviselte a területet a múzeum kiállítási programjában 1978-ban. Két esztendő múlva, 1980-ban jutott föl a Szaljut-6 űrállomás fedélzetére az első magyar űrhajós. A Szojuz-35 űrhajó visszatérő (parancsnoki) egysége a Hadtörténeti Múzeumbeli kiállítását követően a múzeumunk tulajdonába került {a Szovjet Tudományos Akadémia ajándékaként). Az eredeti "űrkabin" {Farkas Bertalan szkafanderével a parancsnoki ülésben) múzeumunkban a nyilvánosság előtt az 198l-es - évfordulós - "Ember a világűrben" című kiállításon szerepelt első ízben. Az MTA ínterkozmosz Tanácsa, a KFKI és a BME (mint az űrkutatásban részt vállaló magyar intézmények, szervezetek) közreműködése segítségével ezt követően több eszköz, műszer is leltárunkba kerülhetett. A Pille, Interferon. Balaton, Diagnoszty, Tanya nevek nem ismeretlenek az űrkutatással foglalkozók előtt. E kísérletek mintáin, berendezésein túl a Krisztal-Szplav öntvények, az Interkozmoszmüholdak fedélzetén használt magyar fejlesztésű műszerek és a Farkas Bertalan űrrepülése során fogyasztott magyaros ételkonzervek "prototípusai" is gyűjteményünket gazdagították. Az 1982-es év döntő volt a Közlekedési Múzeum, különösen a repülési és űrhajózási 350