A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Bálint Sándor: A gépjárműgyűjtemény fejlődése 123

Intézet az 1970-es évek közepéig, az AUTUKI, és még lehetne néhányat említeni. A VOLÁN, a debreceni vállalata révén helyreállító, metszeteié feladatokat is vállalt, e munkálatok megszervezését dr. Mestyanek Ervin, a VOLÁN Központ beruházási főosztályának vezetője vállalta magára az 1970-es években. Ám az idő múlásával, az 1980-as évek második felére a kapcsolatok fellazultak, csupán a Magyar Autóklubbal vált szorosabbá az együttműködés, amely napjainkban is tart. A kapcsolatok fellazulása az ország társadalmi, gazdasági átalakulása, a privatizáció óta különösen érezhető. Pillanatnyilag újabb kapcsolatokat kiépíteni aligha lehetséges, hiszen a létéért küzd például a Csepel Autógyár és az Ikarus is. A Járműfejlesztési Kutató Intézetből alakult Autóipari Kutató jövője sem biztos. Miután az ország társadalmi, gazdasági átrendeződése befejeződik a kapcsolatokat újra ki kell építeni, mert ebből mindkét fél gyarapodhat, a vállalat számára is, de a múzeum számára is hasznos lehet. A múzeum gépjárműves szakterületén kutatási munkák is folynak. Sikerült az elmúlt évtizedekben kikutatni és megírni a Budapesti Malomépítészet és Gépgyár, a Phönix Automobilgyár, a Magyar Általános Gépgyár, a Fejes Lemezmotor- és Gépgyár, a Budapesti Autóbusz Közlekedési Rt. a Budapestvidéki Autóbusz Közlekedési Rt., a Fővárosi Autóbuszüzem, az Aradi Autóbusz Vállalat, a Mosón és Magyaróvári Autóbusz Vállalat, a MARTA Magyar Automobilgyár Arad Rt. történetét, továbbá a MÁVAG autóalvázgyártásának múltját feltárni, számos motorkerékpár gyárnak motorkerékpárnak, autónak, a korábbi magántaxisoknak históriáját feleleveníteni. A nyomtatásban eddig megjelent anyag meghaladja a 100 ív terjedelmet. Az írások többsége magyar vonatkozású, de vannak külföldi eseményeket, alkotókat bemutató írások is. 1988. márciusában újabb korszak kezdődött a Közlekedési Múzeum gépjárműves szakterületén. Ekkor nyert felvételt Hídvégi János mérnök, aki azóta is a gépjárműgyüjteményben dolgozik, a felmerülő feladatok megoldása immár két emberre hárul. 1987. második felében, a belső ellenőr vezetésével teljes körű leltározáson esett át a gyűjtemény. A leltározók az összes nyilvántartott tárgyat megnéztek és összehasonlították a Leltárkönyvben olvashatókkal, de a szakkartonokat is ellenőrizték. Mind a tárgyak, mind a szakkartonok hiánytalanul megvoltak, pedig a többszörös költözködés, a raktárakban uralkodó áldatlan állapotok sok veszélyt rejtettek. Selejtezésre nem került sor. A gyűjtemény folyamatosan gyarapodik. A gyarapodás sokkal nagyobb is lehetett volna, objektív okok miatt azonban erre nem kerülhetett sor; a pénzhiány, valamint a szűkös raktári viszonyok korlátozzák az e téren folyó munkát. Belátható időn belül, akár raktárak bérlésével a bajon segíteni kell. A raktár zsúfoltsága kihat a járművek, műtárgyak állapotára. Az autók, a motorkerékpárok, a fődarabok, stb. rendszeresen gondozása, karbantartása a megoldásra váró feladatok közé tartozik. Az 1970-es évek elejéig a Tatai úti ideiglenes raktárakból való kiköltözésig az autók és fődarabjaik negyedévenként részesültek letisztításban, némi karbantartásban. Leápolásuk után a kiporolt ponyváik védték felületeiket a következő évnegyedig. Az 1970-es évek második felétől más vállalatoktól jött un. szocialista brigádok társadalmi munkában vették kezelésbe a könnyebben hozzáférhető járműveket, nyaranként pedig iskolások porronggyal simogatták a karosszériákat, ugyanakkor kirázták a ponyvákat. Az elmúlt években már ezek is elmaradtak. Igaz ennek előnyei is vannak, a gépjárművek legalább megmenekülnek a dilettáns kezektől és a túlzott kíváncsiskodóktól. Vissza kellene állítani a korábbi rendszeres karbantartást. Mint a bevezetőben olvasható a vállalatok 1950-60-as években díjtalanul hozták helyre a régi gépkocsikat. A munkát idős szakemberek végezték, akik számára nem volt idegen a 3060 éves autó, ismerték szerkezetüket, alkatrészeiket, javításukhoz szükséges szerszámokat, a szakmai fogásokat és a korabeli anyagokat. Kezük munkája nyomán újjáéledtek közle135