Jakabffy Imre szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 13. (Budapest, 1971)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Katona Imre: Korai meisseni márkautánzatok Magyarországon a XIX. század második felében

változások mentek végbe hazánkban is. A historizmus, mint stílusirányzat, különböző, egyszerre, vagy külön-külön haló tendenciákat foglal magában. Míg a 70-es években a barokk és a rokokó virágzik, a 70-es évek végén, a 80-as évek elején a reneszánsz felé lordul az érdeklődés Magyarországon. Különösen az 1880. évi bécsi kiállítás példázza ezt a stílusváltozást. A cikornyás, „rafittírozott" bútorok helyett a tömör, erőteljes cserfabútorok dominálnak. Ez az irány nem is Ausztriából, sem Németországból, hanem tulajdonképpen Franciaországból és Angliából indul ki — írta a magyar ipar egyik vezéregyénisége. Mudrony Soin;» 1880-ban.

1! ..Ezen iránynak egyik jellegzetessége többi közi . . . az agyagiparban a porczellán mellett, mely a közelmúltban majdnem egyeduralommal bírt. ismét előtérbe lépett a valamivel durvább anyagú, de ép ezért erőteljesebb alkotásokra alkalmas majolika és fayence." Nem véletlen, hogy ezekben az. években aratja első sikereit a magyar majolika, elég ha a pécsi Zsolnay és a budapesti Eischer Ignác-féle majolikagyárnak az 1878. évi párizsi világkiállításon aratott sikereire gondolunk. Ez a váratlan stílusfordulat késztette arra a meisseni gyárat, hogy a támadás intenzitását csökkentse. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ííerend a 70-es évek végén már nem művészi, hanem kommersz árut készített, amivel lehetőséget adott a nyugati gyáraknak arra, hogy selejtáruikai Magyarországon helyezzék el. Meissen támadása csak akkor erősödött, amikor u nehézségek után Ilerendnek ismét sikerült talpraállnia, árui művészi színvonalát emelnie. Ez az időszak Herend életében fordulópont. A változás elsősorban örley János nevéhez fűződik, aki 1889-től 1893-ig igazgatta a gyárat, örleyről keveset tudunk, pedig a magyar kerámiatörténet egyik legérdekesebb egyénisége. Körmöcbányái igazgatósága idején (1895—1897) csodálatos flambékat és fémmázakat készített, de herendi tevékenysége során is szívesen foglalkozott új technikákkal, kísérletekkel. Elambéi és újszerű formái kétségtelen bizonyossággal dokumentálják modern, újszerű kísérleteit. Érthető, ha Meissen támadása éppen ezekben az években erősödött fel ismét a magyar, főleg a herendi porcelán ellen. Ez kényszerítene arra a meisseni gyár képviselőjét. Ilütll Tivadart, hogy a meisseni importárukat védjegyeztesse. Így jött létre az a lajstromozlatás. melyre 1891-ben került sor a budapesti kereskedelmi és iparkamara (lőtt. Az elmondottak alapján nemcsak Herend helyes vagy helytelen stílusorientációira következtethetünk, hanem a magyar kerámiai ipar irányvonalai is tisztábban állnak előttünk. Enélkül alig érthetjük meg e két gyárunk — a pécsi Zsolnay- és a budapesti Fischer Ignác-féle — a 70-es évek végén, a 80-as évek elején ható törekvéseit. Zsolnay Vilmos is megpróbálkozott a 70-es évek elején porcelán készítésével, azonban — szerencsére — hamar belátta próbálkozásainak veszélyes voltát. 13 Magyar Ipar 1880. 312-313.