Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 7. (Budapest, 1964)
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Katona Imre: A habán kerámia néhány kérdése
Az anabaptizmusnak különböző, egymástól eltérő irányzatai ismeretesek. Míg a radikálisabb irány hívei (melchioriták, münzeriánusok stb.) részt kértek maguknak a Krisztus országának kialakításáért folyó, már e világon meginduló harcból, addig a biblicista vagy pacifista irány hívei szerint az új rend kialakítása kizárólag Krisztus-Jézus feladata. Abban azonban mindnyájan megegyeztek, hogy a jók országa hamarosan megvalósul s ebben csak azoknak lesz helye, akik megkeresztelkednek, tanúságot tesznek hitük megvallásával az eljövendő Krisztus és annak országa mellett. Fantáziájukat a közeli világvég, Krisztus igazságos, társadalmi különbségeket nem ismerő országának eljövetele fascinálta. Az eschatológikus tanok egyik leghatásosabb propagandistája az ismert Münzer-tanítvány, Johannes Hut volt. Szerinte 1528 pünkösdjén a török — mely már Németország határáig jutott — egy nagyszabású hadjáratban véglegesen megsemmisíti a hitetlenek birodalmát, őket kardélre hányja és Isten parancsából csak a kisszámú anabaptistának kegyelmez. Egy másik jóslat szerint — mely Bader Ágoston augsburgi lakostól ered — 1530 húsvétján fog bekövetkezni a török mindent elsöprő támadása. A következő chiliasta Melchior Hofmann volt. Szerinte az apokalypsisban leírt végpusztulás 1533-ban következik be. Ekkor fognak megjelenni a rombolás angyalai, és a hitetlenek, akik nem akarnak megtérni, elnyerik méltó büntetésüket. A pusztulás kiindulópontja — az új Jeruzsálem — szerinte Strassburg lesz. 32 Ezek a szinte évenkint megismétlődő próféciák az anabaptisták és a hiszékeny hívek ezreit indították el a vélt világvég, az új Jeruzsálem felé, mint ezt Hokstraeten gróf 1534-ben feljegyezte. 33 Egyes források szerint a későbbiekben ez a hisztéria alábbhagyott, a valóságban azonban az új Jeruzsálem eszméje 1566-ban, 3 * sőt még később, a század 80—90-es éveiben is kísértett. Ekkorra azonban már egyre világosabbá és magától értetődővé vált, hogy a török nem Németország Észak-Olaszország és Ausztria keleti, délkeleti tartományaiban, hanem Magyarország területén méri a már Hut és Bader által megjósolt csapást a hitetlenekre. A svájci anabaptisták megjelenése, felbukkanása Európa egyes országaiban és a vélt világvég bekövetkeztének egyre kelet felé tolódó színhelyei a török birodalom hadműveleteinek alakulásával függnek össze. Mint ismeretes, a török 1529. évi ós 1532. évi hadjáratain kívül (az utóbbit Kőszeg és Sárvár váránál megállították), melyek Felső- és Alsó-Ausztria tartományait, Krajnát, Karinthiát és Stájerországot fenyegették, igen korán, már a XVI. század elején komoly veszélyben forgott a velencei köztársaság, valamint több, ettől délre eső olasz fejedelemség is. Nem véletlen, hogy a spanyol királyon kívül nagymértékben segítik a török elleni harcot a toscanai Mediciek, a modenai és ferrarai fejedelmek, valamint a pápai állam is. A Drávától délre fekvő horvát és vend végek már 1526 előtt válságos helyzetbe jutottak a törökök előretörése következtében, csak Horvátország északi és Szlavónia nyugati részei maradtak keresztény kézen. Ezektől délre húzódott a török hadiút Friaul és a velencei Terra ferma kincses városai felé. A velencések törökbarát politikája ellenkezett a Habsburgok érdekeivel, ezért gyakori közöttük a viszálykodás. Az 1545-ös, majd az 1559-es békeszerződés, mely jelentős ajándék fizetésére köte32 Katona I. : Bruegel: Keresztelő János prédikációja. Szépművészeti Múzeum Közleményei 22. (1963) 33 Braehman, P. : i. m. p. 149. 34 Auner, M. : Pieter Bruegel. Jb. d. Kunsthist. Samml. 1956. p. 111.; Kvacala r F. : Wilhelm Postell. Archiv f. Reformationsgeschichte 1918. p. 184.
