Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 3. (Budapest, 1986-87)

GYÜJTEMÉNYEINKRÖL - Fénykép alapján egy újság nyomában (Kalavszky Györgyi)

nyire az volt, hogy az alakulatok munkáját, életét bemutassák, hogy demokratikus fórumot teremtsenek az új hadsereg katonáinak a hibák és panaszok, de az eredmények és érdemek elmondására is, hogy lelkesítsenek, mozgósítsanak az új feladatok megoldására. Egy központi katonai napilap létrehozása váratott magára, mivel a koalíciós viszonyok között ellentétes nézetek uralkodtak a honvédség és a politika kapcsolatáról. 1945. április 19-én kelt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság magyarországi politikai tanácsának levele Vörös János honvédelmi miniszterhez, amelyben engedélyezte a Kossuth Népe c. napilap kiadását 40.000 példányban. Az engedélyt látta, tudomásul vette és hozzájárult Miklós Béla miniszterelnök. Vörös János honvédelmi miniszter határozatában ez áll az első központi napilapnak szánt újság céljáról: „...pártszempontoktól függetlenül, kizárólag a honvédelem demokratikus átállításának célját szolgálja azzal, hogy a demokratikus magyar honvédelem eszméjét nemcsak a honvédség körében, de általában a nagyközönség minél szélesebb rétegeiben terjeszti, ismerteti és megkedvelteti... A cikkek... járuljanak hozzá a sokszor még kaotikus elvek tisztázásához." A lap szellemi irányítója maga a honvédelmi miniszter volt, de mindössze csak hat hónapig. Az 1945. április 28-án indult „Kossuth Népé"-t október 25-től a nagy anyagi veszteségek miatt a Honvédelmi Minisztérium kénytelen volt átengedni egy Kft.-nek. Ezzel el is veszítette minden befolyását a lap felett. Az újság végül is nem tudta betölteni a központi katonai napilap szerepét.