Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - GALVÁN KÁROLY: „Ha elmész a csatába, gondolj ott a babádra..." Tallózás a Hadtörténeti Múzeumban őrzött első világháborús kották közt
Ezzel a darabbal egyidőben játszották a „Vörös ördög " című összeállítást. Ebből a Király Ernő műsorában szereplő két dal: a „Nóta a vörös ördögről" és az „Upré Sári áll a bál" került kiadásra. Lemezszám: B. F. T. 1689. (Ének, zongora.) A lemezszám szerint ezekkel szinte napra egyidőben jelent meg nyomtatásban Kalmár Tibor szövegével és Reményi Béla zenéjével a „Mikor az est mesélni kezd" dal, amely az első világháború éveiben az egyik legismertebb slágerré vált. A kotta népszerűsítésére fel volt tüntetve: „Énekli Batizfalvy Elza". Lemezszám: B. F. T. 1690. (Ének, zongora.) „Szeretnék ilyenkor ott lenni nálad Mikor az est mesélni kezd Hogy álomba én ringatnálak..." Még egy kiadványt kell megemlíteni a Bárd-kiadótól: Nádor Mihály 41 dalai Szép Ernő verseire 8 füzetben jelentek meg, de a Múzeum birtokában csak a „Trombita" című VIII. füzet lelhető fel. Lemezszám: B. F. T. 1698. (Ének, zongora.) jr Az őrszem dala. Holdas éjjel...", Rebner Artúr szerzeménye Harsányi Zsolt 42 szövegével 1916-ban keletkezett. Lemezszám: R. és Tsa 3755. (Ének, zongora.) „Lengyel határon megjött az est, egy falu lángban ég. Nagy tüze mindent bíborra fest, messzi pirul az ég. Fénye az alvó huszárokra hull jó lovak lábainál Egy van csak ébren a dombokon túl Szódan az őrhelyen áll. A téli tájon szűz a csend, csak egy kürt szól messze lent..." .. .kisvártatva „vad kozák" öli meg az őrszemet, s így más hangsúlyt kap a refrén: „Holdas éjjel, ha minden néma lett, gondolatban veled vagyok. Századom, ha eltemet, ne sírd ki szép szemed, mely otthon csak értem ragyog. Ne sírjatok, te kisleány, és az anyám, kit itt hagyok. Holdas éjjel, ha minden néma lett, gondolatban veled vagyok." 41 Nádor Mihály (1882-1944) színházi karnagy, zeneszerző. Münchenben tanult zeneszerzést, 1908-tól Nagy Endre kabaréjának zenei vezetője. 1919-ben a Király Színház karmestere, de részt vett a Medgyaszay Kabaré, a Paradicsom Kabaré, az Andrássy úti Színház zenei vezetésében is. Operákat, operetteket, színpadi kísérőzenéket írt, de sajátos területe a finom hangú sanzon volt. Arany János, Petőfi Sándor, Babits Mihály, Kemény Simon verseire írt Magyar balladák c. sorozatát Medgyaszay Vilma adta elő. MSZMLint 42 Harsányi Zsolt (1887-1943) író, újságíró, műfordító, színházigazgató. Tanulmányait Egerben, Sárospatakon és Kolozsvárott végezte. 1910-ben Színházi Hét c. illusztrált hetilapot alapított, melynek sikerét látva néhány hónap múlva a fővárosban is elindították. Harsányi 1910-1913 között a Színházi Hét egyik szerkesztője. Más lapoknak is szerzője, rovatvezetője lett, mint a Pesti Napló, Budapesti Hírlap, Pesti Hírlap, Új Idők. A Színpadi Műfordítók szakosztályának vezetője, valamint a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke és ügyvezető igazgatója, a Magyar Pen Club főtitkára volt. Számos dalát, jelenetét, egyfelvonásosát mutatták be kabarék is. MSZMLint
