Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - GALVÁN KÁROLY: „Ha elmész a csatába, gondolj ott a babádra..." Tallózás a Hadtörténeti Múzeumban őrzött első világháborús kották közt
Szirmai Alberttel 21 kezdeni, hiszen a gyűjteményben lévő kották közül meglehetősen soknak ő volt a komponistája. „Csak egy éjszakára küldjétek el őket". Gyóni Géza 22 versét elsőnek Szirmai zenésítette meg. Lemezszám: R. T. A. 1147. (Ének, zongora.) „Bakák a Grániczon" címmel jelent meg az a füzet, amelyik három, Gábor Andor 23 verseire komponált Szirmai-dalt tartalmazott: 1. „Elhervad az a fű"; 2. „Ferenc Jóska a fiának fogadott"; 3. „írjad, írjad az anyámnak". Lemezszám: R. T. A. 1148. (Ének, zongora.) ,yArva Pál" címmel Szép Ernő 24 versét zenésítette meg Szirmai. R. T. A. 1160. (Ének, zongora.) „Árva Pálnak el kelletett menni a csatába, Elbúcsúzni Budapesttől elindult magiba. Megnézte az órát és szólt: Épen hét az óra! Megyek a Váci utcára az esti korzóra,..." . ..ott aztán a „tündéri dámák"-nak nem sikerül udvarolnia, s csak abban bízhat, - legalábbis a jövőben - hogy frontot járt hősként majd jobban tisztelik. A „Verje meg az isten" Szirmai-dallama Ernőd Tamás 25 versére született 19 lóban. Lemezszám: R. T. A. 1169. (Ének, zongora.) 21 Szirmay Albert (1880-1967) zeneszerző, karmester, számos kabarédalt és sanzont is komponált. A Zeneakadémia elvégzése után a Népszínház-Vígopera korrepetitora lett. Ott mutatták be 1907-ben első színpadi művét, A sárga dominót. 1907-től karmesterként működött a Modern Színház Cabaret-ban, majd az Andrássy úti Színházban. Népszerű operettjeit, amelyeket 1928ig a Király Színházban vittek színre, csakhamar Bécsben, Berlinben és Londonban is bemutatták. Heltai Jenő, Gábor Andor, Babits Mihály, Szép Ernő verseire írt sanzonjait a legkiválóbb előadók énekelték. MSZMLint 22 Gyóni Géza, Áchim Géza (1884—1917) költő. Alapfokú tanulmányait Szarvason és Békéscsabán végezte el. 1902-ben felvételt nyert a pozsonyi evangélikus teológiára, azonban tanulmányait megszakította, és 1903-tól a Nyugatmagyarországi Híradó című lap munkatársa lett. 1904-ben, öngyilkossági kísérlete után Gyónón nyer állást mint jegyzőgyakornok. 1906-1908 között Budapesten közigazgatási tanfolyamot végez, sikeres vizsgái után azonban ismét visszatér az újságíráshoz. 1910-től először a Soproni Napló, majd a szabadkai Bácskai Hírlap munkatársa. 1914ben bevonult katonának. Przemyslnél orosz fogságba esett, s a krasznojarszki hadifogolytáborban halt meg. MSZMLint 23 Gábor Andor (1884—1953) író, költő, publicista, műfordító és kritikus. A század első évtizedében felvirágzó kabaréirodalomnak legradikálisabb, a sanzon műfaját legtudatosabban művelő költője. Az 1910-es években jeleneteivel, dalaival a fővárosi kabarék kedvelt szerzője lett. MIL I. k. 373-374. p.; MSZMLint 24 Szép Ernő (1884-1953) író, színpadi szerző, publicista. 19 éves korában hírlapíró lett Budapesten. Versekkel, novellákkal jelentkezett. 1907-től kabarédalai, egyfelvonásosai, jelenetei népszerűek voltak. MIL III. k. 212-213. p. 25 Emőd Tamás (1888-1938) színpadi szerző, színházigazgató, költő. A nagyváradi jogakadémiát végezte el, és újságíróként kezdte pályáját. 1914-ben Budapestre költözött, ahol a Modern Színpad és az Apolló Kabaré állandó színpadi szerzője lett. 1917 okt.-étől a Belvárosi Színház dramaturg-titkára, Budapestre az irodalmi igényű magyar kabarédal egyik legnépszerűbb szerzője lett. MSZL I. 424. p. MSZMLint
