Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - GALVÁN KÁROLY: „Ha elmész a csatába, gondolj ott a babádra..." Tallózás a Hadtörténeti Múzeumban őrzött első világháborús kották közt

„Búcsú. Dalkettős.'''' Zene és szöveg szerzője: Koszta Dezső. Lemezszám: Rózsavölgyinél K. D. 100. „A Vörös Kereszt tasnádi fiókja" javára volt felajánlva a tiszta jövedelem. (Ének, zongora.) „(Férfi) Búcsúzni jöttem hozzád Búcsúzni angyalom Még ma el kell menjek így szól a parancsom Itt kell tégedet hagynom, akit úgy szeretek De bízom hogy megsegít talán az ég, hogy visszajöhetek. (Nő) Az Isten áldjon meg hát Eredj ha menned kell Hogy híven várlak téged Ne feledd soha el S akármi történjen is A lelkem veled lesz De bízom hogy megvédi nékem az ég a Te szerelmedet. (Együtt) Akkor majd: Együtt járunk újra sétálunk a parkba Ha felragyog a hold az égen Mesélsz ugye mint régen Örök szerelmedről Csodás hőstettekről S ha elnyom az álom édesem Karomba hajolsz csendesen Oh mi boldogság lesz Ugye angyalom Megérni ezt!" 3. A háborúval kapcsolatos dalok, énekek Az első világháború éveiben számos dal hangzott el az akkor nagyon látogatott orfeumokban, kabarékban és egyéb kisebb színpadokon. A szomorkás dalok szép számmal csendültek fel a fentebb említett helyeken. Nagyon sok esetben azzal is népszerűsítették a kottakiadványokat, hogy a címlapon feltüntették, hogy ki és melyik színpadon adta elő a dalt. Mindenekelőtt Medgyaszay Vilmát

12 kell említenünk: amit a kor leghíresebb, de irodalmi irodalmi érték tekintetében is igényes primadonnája énekelt, az nagyon hamar népszerűvé vált. Nevéhez fűződik például a „Csak egy éjszakára küldjétek el őket" kezdősorú, megzenésített Gyóni Géza-költemény bemutatása. Ugyancsak ő énekelte először Lukács Sárival közösen az „Olasz ég alatt" című dalt. Ilosvay Rózsi

13 vitte sikerre a Belvárosi Színházban a „Fogoly katona"; „Janika"; „Szegény lányok"; és a „Mifalunk" című számokat. 12 Medgyaszay Vilma (1887-1972) színésznő. A Vígszínház színiiskoláját végezte el. 1903-ban lépett színpadra, 1904-ben szerződtette a Király Színház. O volt a János vitéz első Iluskája. Játszott a Magyar Színházban, a Fővárosi Operettszínházban, a Nemzeti Színházban is, de igazi műfaja a sanzon volt. 1907-ben szerződtette Nagy Endre a Modern Színpad Cabarethoz, itt nőtte ki magát a „legfinomabb" magyar dalénekesnővé. Legtöbbször Szép Ernő, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Emőd Tamás, sőt Ady Endre megzenésített verseit énekelte. 1913-ban átvette a Modern Színpad igazgatását, s Medgyaszay Kabaré néven két évadon át vezette. 1918ban az Eskü téren próbálkozott önálló színházzal, de ez is rövidesen megszűnt. MSZL III. k. 227. p.;MSZMLint 13 Ilosvay Rózsi (1901-1954.) színésznő. Csodagyerekként tűnt föl. Rákosi Szidi színiiskolájában tanult, onnan szerződött 1916-ban a Modern Színpad Cabarethoz. 1918-1925 között az Andrássy úti és a Belvárosi Színház tagja volt. MSZL II. k. 293. p.; MSZMLint