Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SÜLI ATTILA: 1901 M. fogatolt tábori sütőkemence
1878: hadapród 1879: hadnagy 1884: főhadnagy 1886: 20. honvéd gyalogezrednél szolgált 1890: II. osztályú százados 1891: I. osztályú százados 1895: a Honvédelmi Minisztérium I. ügyosztályához helyezik 1896: őrnagy 1897: honvéd törzstiszti tanfolyamot végez 1900: alezredes, vezérkari tiszt 1901: a 68. közös gyalogezred állományába kerül 1902: a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred parancsnoka Szolgálata során az alábbi kitüntetésekben részesült: katonai érdemérem a katonai érdemkereszt szalagján, katonai érdemkereszt, jubileumi emlékérem, 3. osztályú tiszti katonai szolgálati jel." A tábori sütöde elképzelését Békéssy őrnagy 1899. január 23-án levélben ismertette Weiss Manfréd csepeli gyártulajdonossal. A feltaláló felfedezésének lényegét a következőképpen foglalta össze: „Az előzetes sütést a fűtött charlotte-csőben, míg a készítést közvetett fűtéssel, a fűtő gázok által melegített levegővel végezzük... Kemence részei: kocsira szerelhető vasbádog szekrény, melyhez hátul füstkamra és azzal kapcsolt kürtő csatlakozik. A kemenceszekrény falai (kivéve a homlokfalakat és a füstkamra falait) kettősek, a falakban füstgázok által fűtött, körbe futó légkör keletkezik. A külső köpeny két, azbeszt réteg által szigetelt bádogból készült, mely a légteret a környezettől elszigeteli. A szekrény feneke teknőszerűen van kiképezve, a teknő és fenék teljes hosszán rostéllyal van ellátva. A teknő felett félkör keresztmetszetű, charlotteból készült cső van elhelyezve (vastag vasból készült). A cső a kenyér előzetes kisütésére szolgál, fűtését a teknőben végig húzódó gázok végzik. A teknő a füstkamrába nyílik. Ezt a kamrát egy bádog ketté osztja, az itt elhelyezett cső pedig a füstgázok elvezetésére szolgál. Sütési idő: 80 perc." 12 A „Folytonos üzemű szállítható sütőkemence" szabadalmát 1899-ben jegyezte be a csepeli gyár a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalhoz. A sütödéről az alábbi rövid jellemzést adták: „A sütőkemence egy tetszőleges kocsiszerkezetre szerelt vízszintes bádoghengerből áll, melynek szigetelő kettőspalástja és kettős feneke van. A henger alsó fele a tüzelésre szolgál, itt helyezkednek el a füstcsövek. A felső fele a sütőtér. Itt öt ajtó van, míg a tüzelőtérnek külön ajtaja van. A füstgázok a csőben hátrafelé áramlanak. Fűtésre a felhevített levegő szolgál. Az elősütőtér ellipszis keresztmetszetű. A sütés következőképpen történik: a serpenyőt előre húzzuk, kenyérrel megrakjuk és az elősütő térbe toljuk. 5 perc elteltével kihúzzuk, a lemez segítségével megfordítjuk és újból betoljuk." 13 11 Hadtörténelmi Levéltár Anyakönyvi iratok 23817. 12 Magyar Országos Levéltár Weiss Manfréd Acél és Fémművek Rt. Hadianyaggyára. Z 405. 4. csomó. 31. tétel. Tábori sütöde szabadalom 1896-1919. Kleiner Backofen. 405. 13 Uo. A „Folytonos üzemű szállítható sütőkemence" szabadalmának bejegyzése a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalhoz 1899. január 23. Bejegyzési szám: 16928.
