Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - GALVÁN KÁROLY: „Ha elmész a csatába, gondolj ott a babádra..." Tallózás a Hadtörténeti Múzeumban őrzött első világháborús kották közt

A házi zenéléshez zongorára, énekhangra hangszerelt kotta szükségeltetett. A Hadtörténeti Múzeum gyűjteményének gerincét ezek képezik. A meglévő vi­lágháborús kották négy nagyobb csoportba sorolhatók, bemutatásuknál mi is ezt a felosztást vesszük alapul: 1.) indulók, 2.) katonanóták, 3.) a háborúval kapcso­latos dalok, énekek, 4.) fronton és hadifogságban keletkezett dalok. Az alábbiakban tallózni kívánunk e korábban figyelemre egyáltalán nem mél­tatott gyűjteményrész anyagában, egyelőre a teljesség igénye nélkül, hiszen a fel­mérés még nem tekinthető lezártnak. Ugyanakkor a reménybeli felhasználó ér­dekében a példányok esetleges azonosításához szükséges adatokat is közrebo­csátjuk. Ezt igyekszünk ellensúlyozni azon szemelvények bemutatásával, amelyek leginkább tükrözik a kort és hangulatát, amelyben születtek. Mielőtt a művek ismertetésébe kezdenénk, tekintsük át azokat a zenemű­kiadókat, amelyek az általunk birtokolt szerzeményeket kiadták. A művek leírá­sánál csak a nyomólemezeken alkalmazott rövidítést és a kiadók lemezszámait adjuk meg. A korszak legnagyobb kiadója 1850-től a Rózsavölgyi és Társa. 1949-ig működött ezen a néven. Nyomólemezeinek jelzése: R. és Tsa; R. T. A. Nádor Kálmán cégét 1870-ben alapították, rövidítése: N. K. A Bárd Ferenc és Testvére Magyar Zeneműkiadó cég 1893-ban alakult, nyo­mólemezeinek jelzése: B. F. T., illetve F. B. & B. A Zipser és Kőnig és Klökner Ede kiadóról közelebbit nem sikerült megál­lapítani. 1. Indulók A „Koronázási emlék" című kotta két művet tartalmaz: 1. Károly király a ma­gyarok királya; 2. Károly király induló. Zeneszerzője: 4 gyulai Repold Károly. A címlapon Károly király arcképe látható. Lemezszám: N. K. 7678. (Ének, zongo­ra; Zongora.) Az 1. dal „tűzzel, élénken" előadandó szövege a következőképpen hangzik: „Károly király, a magyarok királya, Magyarország az ő dicső hazája. Nemes szíve csak mi értünk dobogjon, Millió szív többé már ne zokogjon. Kedves Rózsám! A legszebbik ruhádba Eredjél fel a budai szép várba. Nyitva van ott minden ajtó előtted, Károly király meghallgatja kérésed." 4 Az első világháború idején keletkezett művek szerzőinek kilétét néhány esetben nem lehetett azonosítani; az esetek többségében azonban több-kevesebb adatot sikerült róluk találni. A következő művekben bukkantunk adatokra: Magyar Színművészeti lexikon. I-IV. k. Szerk. Scböpflin Aladár. Budapest, 1929-1931. (a továbbiakban: MSZL); Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, 1986. (a továbbiakban: Leszler); Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I—III. k. Átdolg. új kiad. Főszerk. Bartha Dénes. Budapest, 1965. (a továbbiakban: ZL); Magyar Irodalmi lexikon I—III. k. Budapest, 1963-1965. (a továbbiakban: MIL).

Next

/
Oldalképek
Tartalom