Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SÜLI ATTILA: Az 1909 M. mozgókonyha
akkor egyes alkatrészek elkészítésével alvállalkozókat bíztak meg. A megrendelést az 1913-as év végére kellett teljesíteni. 3 " Egyébként a Weiss Manfréd gyárnak már nagyon régi törekvése volt, hogy az osztrák-magyar hadsereg számára elfogadható mozgókonyhát tervezzen. Az első ilyen jellegű szabadalmuk 1904. december 10-én érkezett a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalhoz, és az 14952. szám alatt került bejegyzésre. A mozgókonyha 2 db főzőedényből állt. A tűz felett egy tartályt is elhelyeztek, amely kávé és tea főzésére szolgált. A leírás szerint a konstrukció legfőbb előnye, hogy a „a járműre szerelhető köpeny és az ebben elhelyezett főzőedény közötti fűtőteret könnyen keresztülégő és a készülék súlyát fölösleges módon nem növelő, válaszfalak alkalmazása nélkül maga a főzőedény kígyó alakú füstcsatornába osztja, ami takarékos tüzelőanyag felhasználást és gyors főzést tesz lehetővé. A fűtés benzinnel és petróleummal is végezhető". 40 így nem véletlen, hogy amikor az 1909 M. mozgókonyha szabadalmát a bécsi Mischmaschinen und Kunstbackofen-Fabrik Kommanditgeselschaft Werner und Pfleiderer a hivatalnál bejelentette (1908. április 22.), a Weiss Manfréd gyár azonnal tiltakozást nyújtott be. Az óvás tárgya, hogy az üstök hasonlítanak a csepeli gyárnál kipróbáltakhoz. A nyilvános ülésen (1909. december 22.) a tiltakozást elutasították, mert a Weiss Manfréd gyárnál használt üstök csak kísérleti példányok voltak, nyilvánosság elé nem kerültek. 41 A magyar királyi Honvédség az első tábori konyháját 1908. május 22-én kapta meg, amely az I. honvéd gyalogezred tiszti konyhájaként funkcionált, 36 személy részére. 42 A tábori konyhákat először az 1910. évi fegyvergyakorlaton használták. Ekkor már rendelkezésre álltak a múlt évi, közös hadsereg által végrehajtott hadgyakorlat tapasztalatai. A legfőbb problémák közé tartozott, hogy a konyhákat nem tisztították rendesen, a kerekek kenése sem volt megfelelő, a katlanok túlfűtése miatt a leves a szelepen át a vízgőzzel kifolyt, a gyors gőzfejlődést csak a kürtő lecserélésével lehetett megakadályozni, a kémény a fűtés során koromréteggel eltömődött, a katlanok falára koromréteg rakódott, emiatt a főzés egy órával tovább tartott. Gondot okozott, hogy sok alakulat a mozgókonyhát magával vitte az arcvonalba, más csapatoknál viszont messze hátulmaradt. A honvédelmi miniszter ezért utasítást adott a következőkre: - a számvevő tisztek a mozgókonyhák használatát sajátítsák el, - kerülni kell az erős tüzelést, - az edények és a katlanok ételmaradéktól való gondos tisztítása az alosztályparancsnokok felelőssége, - a katlanokat forró sziksóoldattal kell kimosni, - fontos az egymással érintkező alkatrészek olajozása, 39 Iratok a Csepel Vas és Fémm_vek történetéhez. 1892-1977. Szerk. Baczoni Gábor. Budapest, 1977. 40 Weiss Manfréd gyár iratai. 3. cs. 29. t. szn. 41 Uo. Szn. 42 Honvéd Főparancsnokság. 1318/1908.
