Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SÜLI ATTILA: Az 1909 M. mozgókonyha
- a javításokat a fegyvermestereknek és a polgári mesterembereknek rögtön el kell végezni, a hiányzó alkatrészek Weiss Manfréd csepeli gyárából lehet beszerezni, - a katlanokat lezsírozva kell tárolni, a katlanfedeleket fadarabok segítségével nyitva kell hagyni. 43 Problémát okozhatott az is, hogy a mozgókonyhák vontatására olyan lovakat rendeltek ki, amelyek még nem voltak párban begyakoroltatva, így a lassú haladás miatt az étkeztetés is késett. 44 A mozgókonyhák és csapatok mozgásának összehangolatlansága a honvédségi hadgyakorlatokon is előfordult. A bakonynánai hadgyakorlaton az alakulat számára elrendelt éjjelezési helytől a tábori konyhát egy következő településre küldték előre, ami által az ételkiosztás is elmaradt, a honvédek kénytelenek voltak a tartalékadagot elfogyasztani. A helytelen intézkedést - az ezredparancsnok szerint - a mozgókonyhánál szolgálatot teljesítő hadapród tapasztalatlansága idézte elő. 45 Az 1909 M. mozgókonyha a világháború hadszínterein A mozgókonyhák első „kipróbálása" az első világháborúban következett be. A harcok folyamán szerzett tapasztalatok összegzése, értékelése és a tanulságok levonása még a világháború befejezését követő években is foglalkoztatta a magyar katonai szakirodalmat. Az „Élelmezési utasítás" azon intézkedése, hogy háború idején a mozgókonyhák elhelyezésénél a célszerűség elvét kell alkalmazni, többször is nem várt nehézségek okozójává vált. A Szerbia elleni felvonuláskor a XIII. hadtesthez tartozó 11. hegyidandár a rossz útviszonyok miatt a mozgókonyháit képtelen volt magával vinni. 46 1914. augusztus 19-én az élelmező hadbiztos kérte, hogy a mozgókonyhákat a csapatokhoz hozzák, mert azok a támadás során többször lemaradtak. Az ellentétes parancsok miatt (támadás-visszavonulás) a járművek (köztük a mozgókonyhák is) feltorlódtak. 47 A galíciai fronton a 2. hadsereg egyes csoportjai 1914. szeptember 8. és november 10. között átlagosan 4 napon át is ütközetben voltak, 22-25 napon át 400-500 km-t, vagyis naponta 18-22 km-t tettek meg a legnehezebb útviszonyok között. A mozgókonyhák gyakran nem vagy későn kerültek a csapatokhoz. 48 A mozgókonyhák hegyes terepen nem tudták követni a csapatokat, ezért harmadik lóról is kellett gondoskodni. Sok tengelytörés is előfordult. 4 " Ráadásul nem minden alakulat rendelkezett konyhával, így a hiányt kényszermegoldásként üstök43 Uo. 2008/1910. A honvédelmi miniszter levele a honvéd főparancsnoknak. Budapest, 1910. július 21. 44 Uo. 940/1911. A honvédelmi miniszter levele a honvéd főparancsnoknak. Budapest, 1911. március 4. 45 Uo. 2954/1913. Curczek Ferenc vezér_rnagy jelentése a magyar királyi pozsonyi honvéd kerületi parancsnokságnak. Nyitra, 1913. szeptember 21. 46 Gottl -Mojzer I. k. 80. p. 47 Uo. 104-107. p. 48 Uo. II. k. 123. p. 49 Zimonyi, 1984. 267. p.
