Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

GYŰJTEMÉNYI - ÉS MŰHELYMUNKA - TOMBOR KRISZTIÁN: Egy XX. századi Dreher sörplakát konzerválása és restaurálása

államosítás már a levegőben lógott. Amikor 1948. március 26-án ez bekövetkezett, Dreher Jenő a legnagyobb nyugalommal saját kezűleg vette át és írta alá az arról szóló értesítést. Nem menekült el, választott hazájában 1949-ben halt meg. A „sörös" Dreher család vele férfiágon kihalt. A Dreher-falinaptárt 2001-ben vásárolta a Hadtörténeti Múzeum egy magángyűjtőtől. A képen egy Benyovszky István által 1940—ben készített illusztráció látható. A gépi papírra nyomtatott színes litográfia egy a lovával söröshordók felett átugrató huszárt ábrázol, aki kezében a söröskorsót magasra emelve köszönti a nézőt. Az első söröshordón a DHRS felirat olvasható, amely az egyesült Dreher-Haggenmacher Részvényserfőzde névjele. A jelenet alatt egy 1940-es Dreher sörnaptárt láthatunk magyar címerrel a közepén. A huszárt a sörnaptártól egy széles fekete csík választja el, melynek jobb sarka felett apró betűkkel a kép alkotójának családnevét (Benyovszky) láthatjuk. A lap alján egy keskeny sávban, ám messziről is jól olvashatóan a kiskunmajsai Adám József főraktáros neve van feltüntetve. A plakát felelős kiadója Frick József volt. A plakát restaurálás előtti állapota A jelenleg a Hadtörténeti Múzeum Plakát- és aprónyomtatványtárában található 61 cm hosszú, 93 cm széles dokumentum (leltári száma: HTM 2001. 119. 1. /Nyt.) valószínűsíthetően egy füstös kocsmából kerülhetett ki. Emiatt fordulhat elő, hogy a lap egész felületén, de főleg a töredezések környékén sötét-sárgás, zsíros-kormos elszíneződés látható, és légypiszkokkal gazdagon tarkított. A nyomtatvány XX. század közepi papírhordozója a kor gyártási eljárásából adódóan (facsiszolat tartalmú papír) nagy lignin tartalma miatt magas savtartalmú. Ennek következtében, illetve a műtárgy eredeti funkciójának - a reklámozásnak - köszönhetően, igen meggyengült állapotban került a múzeumba. A magas savtartalom miatt a papír megsárgult, igen töredezett, kisebb-nagyobb szakadásokkal a törések mentén. Különböző ázásos folyadéknyom, illetve ismeretlen eredetű foltok is láthatóak rajta. A plakátot alul és felül vékony vaslemez ráhajlításával erősítették meg, mely a felfüggesztést tette lehetővé. Ezeken a helyeken a vaskorrózió kiült a felületre és beleivódott a papír rostjaiba, ennek következtében az ún. rozsdamarás is megjelent. Összességében a műtárgy mindkét oldala rendkívül szennyezett s ezáltal elgyengült állapotban volt. A plakát restaurálása A károsodás felmérését követően az előkészítő műveletek (fotózás, dokumentálás) után anyagvizsgálatokat végeztem. A vizsgált helyeken a felületeket megtisztítottam. Az elemzés eredményei is alátámasztották a külső jegyekből már előzetesen megállapított savas kémhatást, mely pH 3,51 jóval a kritikus pH 5,5 alatt maradt. Ezen érték csak a nyomtatott felületeken mutatott pár tizeddel