Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Schweidel József aradi vértanú élete és utolsó írásai

HERMANN RÓBERT Schweidel József aradi vértanú élete és utolsó írásai Immáron több mint húsz éve annak, hogy Katona Tamás szerkesztésében napvilágot látott az aradi vértanúk peranyagát, börtönből írott leveleiket, valamint három vértanú, Schweidel József, Leiningen-Westerburg Károly és Lázár Vilmos naplóját, illetve emlékiratát, valamint a vértanúk exhumálására vonatkozó hírlapi közléseket közreadó két kötet.

1 Ez a forrásgyűjtemény, amelynek kiadása egyben az 1848^9-es historiográfia megújulásának egyik jele is volt, összesen 40, a börtönből írott levelet adott közre. E levelek száma az elmúlt évtizedekben szerencsére tovább bővült: Poeltenberg Ernő két levelét Rosonczy Ildikó adta ki, majd ezek bekerültek Katona Tamás munkájának második kiadásába is.

2 A Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag-gyüjteménye őrzi Poeltenberg további négy, mindmáig kiadatlan levelét.

3 Szintén itt maradt fenn Schweidel József nyilatkozata és végrendelete, melyet közvetlenül kivégzése előtt írt. Schweidel József a kevéssé ismert aradi vértanúk közé tartozik.

4 1796. május 18-án született a Bács megyei Zomborban. Apja, id. Schweidel József polgári származású kincstári mérnök volt, édesanyját Hirtl Teréznek hívták. Keresztvíz alá a Duna-Tiszanagycsatorna tervezője, Kiss József és neje, Meltzer Anna tartotta. József volt szülei harmadik gyermeke, nővéreit Annának és Irmának hívták. A két lány egyikét Latinovits Benjámin, a másikat a Vojnits család egyik sarja vezette oltár elé. Józsefet 15 éves korában apja beíratta a pozsonyi királyi jogakadémiára, s elhelyezte az ottani konviktusban. Noha ez főleg nemes ifjaknak volt fenntartva, hat helyet biztosítottak azok részére, akiknek apja kamarai szolgálatban állott. Nem tudni, hogy 1 Katona Tamás (szerk.): Az aradi vértanúk. 1. kiadás: Budapest, 1979. 2. kiadás: Budapest, 1983. 1-2. kötet. (A továbbiakban: Katona 1979., a külön jelzett helyeket kivéve az 1. kiadásra hivatkozom.) 2 Rosonczy Ildikó: Poeltenberg Ernő honvédtábornok aradi levelei. A Magyar Nemzeti Múzeum új szerzeményei. Fólia Historica, 9. Budapest, 1979. Új közlésük Katona 1963. (2. kiadás) 1. kötet. 310-311., 313-315. 3 Hadtörténeti Múzeum, Kéziratos Emlékanyag-gyüjtemény. Lt. sz.: 1984.54.1. (3 db.), 1984.55.1. Ismertette őket Hermann Róbert: Mindig az elsők között. Poeltenberg Ernő honvédtábornok élete. Budapest, 1997. (A továbbiakban: Hermann: Poeltenberg.) 132-133. 4 Életrajzait lásd Márki Sándor: Schweidel József. In Varga Ottó (szerk.): Aradi vértanúk albuma. 5. kiadás. Budapest, é. n. 116-121.; Hamvay Ödön: Az aradi tizenhárom. 1. kiadás: Budapest, 1899. 64-69.; 2., bővített kiadás: Budapest, 1904. 213-217'.; Bartha Albert: Az aradi 13 vértanú pőrének és kivégzésének hiteles története. Budapest, 1930. 104.; Pintér Lajos: Az aradi tizenhárom vértanú. Bukarest, 1973. 109-111.; Katona 1979. 1. kötet. 36.; Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. szabadságharcban. 3., átdolgozott, javított kiadás. Budapest, 2000. 187-188.; Csorba László: A tizenhárom aradi vértanú. Budapest, 1989. 36-43.; Kalapis Zoltán: A bácskai vértanú: Schweidel József. In „Negyvennyolcnak nagy idejében." Bácskaiak és bánátiak a szabadságharcban. H. n., 1998. 98-119. Ez utóbbi főleg Schweidel családjára és ifjúkorára nézve tartalmaz fontos adatokat.