Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Rákóczi hamvait végre hazahozzuk... "
tákkal színesítve, olvasmányos formában mutatta be. 185 Nyitott kérdés, hogy Emlékfüzete tartalmában és színvonalában vajon miért nem követi e munkáját. A Kassán kiadott két kiadvány közül Szabó Adorján premontrei tanár müve a helybéli Kazinczy-Kör megbízásából készült. 186 Forrásai a kiadott történeti szakirodalom: tanulmányok és monográfiák (első sorban Thaly Kálmán müvei), a megjelentetett forráskiadványok dokumentumai és a XVIII. század eleji kassai protokollumok bejegyzései. Történeti összefoglaló munkáról van szó, amely a szabadságharc Kassát érintő eseményeit veszi számba. Párhuzamba állítja II. Rákóczi Ferenc és a kuruc sereg 1706. évi október 14-i bevonulását a hamvak 1906. évi Kassára szállításával. A kuruc sereg bevonulását mintegy négy oldalon keresztül olvashatjuk, a menetből a fejedelem alakja kimagaslik: „Arca férfias, megnyerő, tekintete derült, jóságos. Kiváló szellemi fensőbbségét és akaraterőt kisugárzó arckifejezése elárulják a fejedelmet. Fekete kócsagtollas, drágaköves kalpagja alól gesztenyeszínű, bodor fürtök omlanak vállaira. Ficánkoló, büszkén lépdelő török szeg lovon ül. Párducbőr kacagánya alól ki-kipiroslik aranyzsinórral pazarul kivarrott bíbordolmánya." 187 A szerzetes-tanár mondanivalóját a fejedelem alakjának aktualizálásával, a „Rákóczi-kultusz elemeinek" fölelevenítésével, s az ennek segítségével levonható tanulsággal zárja: „Diadalmas visszatérése, megdicsőülése napján, ma is a kétszáz év előtti szent lelkesedéssel és ünnepi érzéssel fogadja Vezérlő Fejedelmét Kassa városa. Az Ő erkölcsi fensége, eszményi jelleme, magasztos önzetlensége, nemes lemondása, az Örök Igazsághoz mindhalálig ragaszkodó alázatos szíve és igaz magyar nemzeti lelke lesz a mi Vezérlő Géniuszunk. És ha még válságos napok borulnak reánk, az ő drága ereklyéi majd megedzik a mi akaraterőnket és szívünket fölvértezik, hogy a földi érdekeken fölülemelkedve, megalkuvást nem ismerve tudjunk élni, szenvedni és ha kell halni Istennel szabad hazáért!" 188 A kassaiak Szabó Adorján munkáján kívül, a fővárosiakhoz hasonlóan, igyekeztek egy díszes, sokszínű emlékkönyvvel is tisztelegni a hazatértek emléke előtt. A „Rákóczi. Dicsőséges fejedelmünk hamvainak hazahozatala alkalmából kiadott emlékkönyv" című díszalbum az ünnepség előtt jelent meg a kassai városi nyomdában. A belső fedőlapon a fejedelem portréja található. Ezt követi a „Hej! Rákóczi, Bercsényi..." címet viselő romantikus hangvételű írás. Jókai Mór: „II. Rákóczi Ferenc emléke" című verse olvasható a továbbiakban, majd a „II. Rákóczi Ferenc hamvai" című írás, amely a kassai törvényhatósági gyűlés 1896. február 18-án megtartott tárgyalásának leírását adja közre a hamvak hazahozatalának érdekében tett első lépésekről. Az emlékkönyvben olvasható Márki Sándor történetíró: Rákóczi emlékezete című írása, 189 ami egy rövid életrajzi méltatás. 190 Az emlékkönyv tartalmazza még Raoul Chélard írását Rákóczi 185 Lengyel Dénes: Benedek Elek. Budapest, 1974. 159-160. 186 Szabó Adorján: II. Rákóczi Ferenc Kassa múltjában. Kassa, 1906. 187 Uo. 40-41. 188 Uo. 62. 189 Uo. 21-33. 190 Márki Sándor ekkor már huzamosabb ideje végzett történeti kutatásokat a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozóan, melyek során munkái a társadalmi haladás és nemzeti fejlődés egységéről tártak föl bizonyos momentumokat. Lásd Márki Sándor: Rákóczi Ferenc II. emlékezete. Kolozsvár, 1903. 1907ben jelent meg három kötetes munkája: Márki Sándor: II. Rákóczi Ferencz. Budapest, 1907. A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. - Historiográfiai hátterének összefoglalása és értékelése: R. Várkonyi Ágnes: Kuruc költészet és pozitivizmus. Századok, 1961. 735. és Vő.: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. 1. kötet: A pozitivista történetszemlélet Európában és hazai értékelése 18301945. Budapest, 1973. 235.
