Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

BEZZEG MÁRIA: A múzeumi óra hatása a tanulók tudásszintjére

Az 5. feladatot is — ahol a munkás-paraszt szövetségre vonatkozó dokumentumokat kellett megkeresni — igen szépen megoldották a tanulók. Csak a Bogdániúti iskola 8/b osztályának II. csoportja válaszolt túl általánosan (Vörös Újságban cikkek), a III. csoport pedig semmit sem írt. A 6. feladatot (Milyen jelzése volt a Vörös Hadsereg századparancsnokainak ? Rajzold le a sapkát!) mindkét osztály mindegyik csoportja jól oldotta meg. A 7. feladat — ahol az 1919. április 30-i helyzetet és a katonai intervencióban részt vevő országokat kellett bejelölni — sok csoportnak problémát okozott. A pusztaszabolcsi 8/a osztályból az V. csoport a franciákat északra írta, a szerbeket pedig kihagyta. Az I. és a VI. csoportnál kimaradtak a franciák, ám a VI. csoport beírta az osztrákokat is. A Bogdánfy úti 8/b osztályból az I., II., III. és IV. csoport írta be az osztrákokat, a IV. és az V. csoportnál kimaradtak a franciák. Az április 30-i helyzetet a legtöbb csoport helyesen jelölte be, de a Bogdánfy úti iskola I. csoportja szerint a csehszlovákok elfoglalták Salgótarjánt, a III. csoport pedig a március 21-i helyzetet fogadta el az április 30-i állapotnak. E feladat megoldását nehezítette a tanulók számára, hogy a kiállításon olyan térkép szerepel, amely az április végi helyzetet mutatja ugyan, de a térképen mint nyugati szomszédos állam szerepel Ausztria is. Valószínűleg ezért tüntette fel több csoport Ausztriát — helytelenül értelmezve a térképet — mint az intervenció egyik résztvevőjét. A 8. feladatot sokan elrontották. (A feladat így szól: A Vörös Hadsereg újjászervezése után először -t mentették fel, majd felszabadították . . . . -t. A város felszabadításában a sz. páncélvonat is részt vett. Mi található erről az eseményről a kiállításon?) A Bogdánfy úti 8/b osztály I. és II. csoportja Ernőd, Nyékládháza, Mály helységek nevét írta be az első kipontozott részre Salgótarján helyett. (Nagyon valószínű, hogy a két csoport közösen dolgozott.) A III. csoport Eperjest írta Salgótarján helyett, és nem írta be Miskolcot a második kipontozott részre. A IV. csoport Miskolcot, Eperjest írta be e feladathoz Salgótarján és Miskolc helyett. Az V. csoport Salgótarján helyére nem írt semmit. A Miskolc felszabadítására vonatkozó tárgyakról, dokumentumokról ugyanennek az osztálynak a II. csoportja általában írt (újságközlemények, fotók a győztes katonákról) — nem kapott pontot. A III. csoport a III. számú páncélvonatot írta a XII. helyett és a Vörös Újság 1919. június 11-i számát, mint Miskolc felszabadítására vonatkozó anyagot, ami szintén nem helyes válasz. A pusztaszabolcsi 8/a II. és V. csoportja Miskolc felszabadításával kapcsolatban oda nem tartozó dolgokat is felsorolt, a III. csoport pedig túl általános választ adott (dokumentumok, fegyverek). A 9/b feladatnál — ahol térkép alapján kellett megállapítani, Szovjet-Oroszországban a Tanácsköztársaság idejében mely városokban szerveztek magyar internacionalista alakulatokat — a Bogdánfy úti iskola 8/b osztályából az I. csoport Turkesztánt is beírta ehhez a feladathoz. A II. csoport a helyes válaszokon kívül még felsorolta Proszkurovot, Permet, Voronyezst és Cseljabinszkot is. A III. csoport nem válaszolt. A fenti csoportok nem tanulmányozták elég figyelmesen a térképet. Csak azokat a városneveket kellett kiírni, amelyek mellett kis vörös zászló volt. Ezt az útmutatást a térképen megkaphatták a tanulók. A 10. feladatnál az északi hadjárat során felszabadított fontosabb városokat kellett felsorolni. Itt villanytérkép állt a tanulók rendelkezésére. A pusztaszabolcsi