Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye

parancsnok rejtette el és őrizte meg. A fehér batisztselyemből készített zászló arany paszománnyal szegett, három szabad szélét vörös hímzésdíszítés szegélyezi, két szabad sarkát aranybojt díszíti. A zászlólap egyik oldalán „Kolozsvári Magyar Nemzetőrcsapat 1919", a másikon „Istenért! Erdélyért! Szabadságért!" hímzett, applikált felirat látható. A múzeum zászlógyűjteményében szereplő 1919-es csapatzászlók egyike, a Csepeli Vörös Ezred II. zászlóaljáé volt.*

240 A vörös gyapjúból készült zászlólap szabad széleit arany rojtozás díszíti, a zászló közepét babér- és tölgyágakkal övezett, ötágú csillag és kalapács foglalja el. Az aranybetűs „Világ proletárjai egyesüljetek!" jelmondaton kívül az alakulat neve: „CSEPELI VÖRÖS EZRED II. ZÁSZLÓALJ" is ott szerepel a zászlólapon, amelynek jobb és bal oldala teljesen megegyezik. A Hadügyi Népbiztosság 1919. április lén rendelte el

241 a Csepeli Vörös Gyalogezred felállítását — „csepeli szervezett munkásokból". A csepeli ezred I. zászlóalja már április 22-én elindult a tiszántúli arcvonalra, a május eleji válságos napokban pedig megalakult a II. és III. zászlóalj is. E két zászlóalj katonái hamarosan az északi arcvonalról üzenték: „Elvtársi üdvözletünket küldjük haza és azt üzenjük, hogy a csepeli leányoktól kapott zászlót meg fogjuk védeni és vissza fogjuk hozni a dicsőséges győzelem napján, mert rendületlen hívei vagyunk és maradunk a Magyar Tanácsköztársaságnak."

242 A Csepeli Vörös Ezred, amely a Vörös Hadsereg újjászervezése után a 22. vörös gyalogezred elnevezést kapta, az északi hadjáratban, különösen a tiszaluci, prügyi és tokaji harcokban nagyszerűen helytállt, amiért a Hadügyi Népbiztosságtól dicséretet,

243 a budapesti forradalmi munkás- és katonatanácsoktól pedig vörös selyemzászlót kapott elismerésül.

244 A H/22, csepeli zászlóalj becsülettel hordozott zászlóját a Tanácsköztársaság leverése után évtizedekig csepeli munkások rejtegették, lakásról lakásra adták. Sokáig a csepeli Munkásotthonban kapott menedéket.

245 A zászló a felszabadulás után előbb a Kossuth Akadémiára, majd a Hadtörténeti Múzeumba került. A diadalmas északi hadjárat idején, 1919. június 7-én, a budapesti munkásés katonatan ácsok együttes ünnepi ülése — Kun Béla hosszan tartó éljenzéssel és tapssal fogadott javaslata alapján — elhatározta, „.. -hogy a dicsőséges vörös proletárhadsereg katonái számára tiszteletének, nagyrabecsülésének jeléül öt 240. Hadt, Múz. zászlógyűjt. 0260/Z1. sz. 241. Hadügyi Népbiztosság 7507/eln. — 6. — 1919. EZ. HL. Magyar Tanácsköztársaság iratai 6. csomó. Közli Hetes Tibor (szerk.) — Liptai Ervin (bev.): A magyar Vörös Hadsereg 1919. Válogatott dokumentumok, Budapest, 1959. 97. o. 242. Népszava, 1919. május 9. 243. Hetes Tibor: Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében. Tanulmányok Budapest múltjából, XIII. Budapest, 1959. 465. o. 244. Vörös Hadsereg Parancsnokság 702/2.hdm. —1919. sz. HL. Magyar Tanácsköztársaság iratai, 56. csomó. Megjelent: Szemelvények a magyar hadtörténelem tanulmányozásához, Budapest, 1955. 443. o. 245. Bán Károlynak, az ezred egykori katonájának visszaemlékezése. Megjelent: Zászlónk és címerünk, Budapest, 1960. 62. o.