Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

PONGÓ JÁNOS: Az Országos Hadtörténeti Múzeum története I. rész

Iákat, a budai öntőház helyén 1936-ban talált nagyméretű kőgolyókat, valamint a török időkben használt, Dunát elzáró lánc darabjait.

37 A múzeum megnyitása, mint minden múzeum életében, a Hadtörténeti Múzeuméban is mérföldkövet, egy új periódus kezdetét jelentette. A múzeum általában a kiállító és bemutató tevékenységgel válik elismert múzeummá, a nagyközönség szemében pedig egyenesen az állandóan látogatható kiállítás jelenti a múzeumot. Bizonyos, hogy minden múzeum kiállításaival tölti be legeredményesebben hivatását. A hadimúzeum kapuinak kitárása ezen a tényen felül nyugvópontra jutást, helyzetének megszilárdulását is jelentette, s azokat az energiákat, amelyeket ez ideig a külső — sokszor a puszta fennmaradásért folytatott — harcokra kellett irányítania, ez időtől fogva a belső, szakmai munkákra f<)rdíthatta. Huzamosabb ideig tartó, békés munkás korszakról azonban a múzeum felszabadulás előtti életében, sajnos nem beszélhetünk. A múzeum háborús viszonyok közt született, s háborús készülődések közt nyitotta meg kapuit; mindez a tárgyalt korszakban erősen rányomta bélyegét egész életére. Már említettük, hogy a megnyitás időpontjának előrehozatalához komoly lökést adott az a múzeummal szemben támasztott igény, hogy intenzíven vegyen részt a „hazafias nevelés" szolgálatában, a háborús propagandában. Noha ez az igény fokozódott, nem járt együtt növekvő anyagi és egyéb támogatással. A létszámemelést már a múzeum vezetősége is levette a napirendről. Nem oldották meg sem a meglevő tiszti helyeknek arra alkalmas tisztekkel való feltöltését, sem a személyi utánpótlás képzésének ügyét, pedig a múzeum vezetősége állandóan ostromolta ilyen irányú kérelmeivel az elöljáró szerveket. A megnyitás lezajlása és a kiállításon a legszükségesebb korrekciók végrehajtása után rövidesen sort kerítettek az addig hatályos, de éppen a múzeum nyilvánossá válása folytán lényegesen megváltozott, új viszonyoknak már meg nem felelő szolgálati utasítások átdolgozására. A múzeum háború alatti tevékenységét, működését szabályozó, 1934-ben összeállított „Muzeális anyaggyűjtési utasítás fr. esetére" című szabályzatot 1938 végén dolgozták át. Az új utasítás az „Irányelvek a m. kir. Hadimúzeum működésére háborúban" címet kapta. Az utasítás szerint a múzeum háború esetén „Új háborús osztály"-t szervez és „új háborús gyűjteménycsoport"-ot alakít. A hátországi feladatok közt szerepel a „hazafias propagandában vak> közreműködés", és külön a „hadikiállítások rendezése" is. Az utasítás tervezetéhez fűzött vélemények között egy érdekes javaslattal találkozunk. A Honvédelmi Minisztérium 5. vkf. osztály javasolja a levéltár és múzeum egyesítését, vagy legalábbis közös vezetés alá helyezését, béke idejére is, de háború tartamára feltétlenül. Indokul azt hozza fel, hogy sokszor nehéz eldönteni, mi képez 37. A magyar királyi Hadimúzeum ismertetése. Budapest, 1940.