Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Forrás - Basics Beatrix: Pollack Mihály tervei a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának építészeti gyűjteményében

Basics Beatrix POLLACK MIHÁLY TERVEI A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM KISCELLI MÚZEUMÁNAK ÉPÍTÉSZETI GYŰJTEMÉNYÉBEN A 19. század elején Pest városa egyre inkább az ország kereskedelmi és ipari központjává vált. A város bővítésének, rendezésének kérdése mind sürgetőbb volt, így 1804-ben a nádor megbízta Hild János építészt egy új városrész és a hozzá csatlakozó elővárosok megtervezésével. Az 1805-ben elkészült terv megvalósítása 1808-tól kezdődött el a Szépítő Bizottmány vezetésével, s ennek lett egyik alapító tagja az az építész, aki bár bécsi születésű volt és tanulóéveit is ott töltötte, mégis a klasszicista Pest legjelentősebb mesterévé vált. Pollack 1798-ban érkezett a városba, ahol első munkája a Deák téri evangélikus templom Krausz János mestertől átvett építkezésének folytatása és befejezése volt. Pesten töltötte el életének csaknem hat évtizedét, s ezalatt az idő alatt köz- és magánépületek sorát tervezte és részben kivitelezte, a kor szokása szerint. Ezáltal a magyar klasszicizmus meghatározó építésze is lett, olyan épülettípusokat alakított ki, amelyek ebben a korszakban jöttek létre, váltak szükségessé. Ezek részben maradtak a régiek, mint a templomok és paloták, de újak is létrejöttek, mint például a többemeletes városi lakóházak. Pollack Mihály mindegyik típusban alkotott, az újfajta középületek terén születtek meg azonban legkiemelkedőbb müvei. Ilyen volt a Német Színház és a Vigadó, a városi „szórakoztató központ'

1

, vagy az Európában harmadikként kimondottan múzeumi gyűjtemény befogadása céljából emelt Nemzeti Múzeum, a nemzeti katonai tisztképzést szolgáló Ludovíceum, a vámépületek, vagy a Josephinum fiúárvaháza. A Pollack Mihály által tervezett épületek túlnyomó része mindmáig áll, s legjelentősebb műemlékeink közé tartoznak. A legtöbb átalakítást, sérülést a pesti paloták és bérházak szenvedték el az idők során. Az épülettervek jelentős része közgyűjteményekben található: az Országos Levéltár, vagy Budapest Főváros Levéltára mellett egy csaknem félszáz darabos tervanyag a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának Építészeti Gyűjteményében maradt fenn, s ezek jelentős részét még soha nem láthattuk kiállításon, nem jelentek meg róluk publikációk, ily módon még a szakma számára is újdonságot jelentenek. Közülük bizonnyal a legkorábbi két templomterv. Pollack Mihály 1800-ban készítette el a besztercebányai (Banská Bystrica, Szlovákia) evangélikus templom tervét, amelynek kivitelezési munkáit valószínűleg egy helybéli mester végezte. E két templomterv talán a besztercebányai variánsa lehet. 1 Ezt látszik alátámasztani a félköríves ablak hasonló kiképzése, s az épületszerkezet rokonsága. A két terv egy fekvő és egy álló oltárképet alkalmazó változata ugyanannak a templombelsőnek, amely jól jellemzi Pollack munkamódszerét, figyelme a berendezés minden részletére kiterjed, s ez későbbi munkáinál is jól megfigyelhető, például a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermének tervén, ahol a falképek kompozíciója is jól kivehető. 1 Pollack Mihály (1773-1855): Templom keresztmetszete oltártervvel. 1800-as évek eleje papír, lavírorott tusrajz, 52 x 73.5 cm, It.sz.: 29.929, Budapesti Történeti Múzeum Pollack Mihály ( 1773-1855): Templom keresztmetszete oltártemel. 1800-as évek eleje papír, tusrajz, 51,5 x 73 cm, It.sz.: 29.932, Budapesti Történeti Múzeum