Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Holl Imre: Művelődéstörténet – középkori régészet és az első kiállítás 261-274
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - KÖZÉPKORI RÉGÉSZET ÉS AZ ELSŐ KIÁLLÍTÁS egyik látogatója Paul Grimm professzor a középkori régészet első nemzetközi híressége - csodálkozva állapította meg: az első európai középkori falualaprajz. Mellette a város környéki szolgáltatófalvak térképe és grafikája mutatta a különböző mesterségek, foglalkozások széleskörűségét (Seitl Kornél). A fali tárlókban a XIII. századi kerámia és üvegek - helyi és import készítmények jelezték az első megtelepedést, majd egy következő falitárló az Anjou-kor (akkor még kisszámú) leleteit tartalmazta; egy térkép pedig az ásatásból származó külföldi éremveretek alapján a kereskedelmi összeköttetésekre utalt. A középkori Buda város polgári szervezetét egy nagyméretű fali grafika ábrázolta (Jeges Ernő). 6 A Zsigmond-kori palota anyagának reprezentálását egy nagy tárló a legszebb kályhacsempékkel nyújtotta, mellettük az Esztergomi Kincstár Zsigmond-Pálóczi-féle ivószarva állt. A kor művészetét a Táncsics utcai polgárház freskója és Stibor vörösmárvány sírköve képviselték, valamint a női fej alakú és egy torzfejes gyámkő, a palota ablakaiból pedig címerekkel díszített nagyméretű ablak rekonstrukciója. Pest e korszakának illusztrálását a Belvárosi Templom leválasztott freskója adta. A középső nagy III. terem első tárlója az V. László-kori gazdag kályhacsempeanyag bemutatója volt, az egyes csempék egymás fölötti elhelyezésével illusztrálva a kályha felépítési rendszerét (e miatt a többitől eltérő magas, de keskeny falitárló készült. 7 A továbbiakban már Mátyás palotája egykori pompájának emlékei kerültek bemutatásra. A falakon körben a reneszánsz kövek - nagyrészt az új, mindez ideig ismeretlen darabok - voltak láthatóak. Középen a majolika padlótéglák összerakott mezeje feküdt, majd a reneszánsz báboskorlát többméteres összerakott darabja állt. A falakra felhelyezve egy gótikus ablak idomtégla mérműve volt látható (Horler F. rekonstrukciója), egy másik falon egy reneszánsz ajtó kiegészítése. Egy fali tárló a korszak legszebb színesmázas csempéit mutatta (szerencsére ezekből már ekkor is megvoltak a legjellegzetesebbek). Egy nagy falitárlóban pedig a királyi kincstárra utalt két kivételes műkincs: a Mátyás kálvária és az ú.n. Corvin János féle ivószarv ötvös foglalatával (Esztergomi Kincstár). Utóbbiakat minden nap zárás után az ügyeletes Virág Antallal karöltve levitte a múzeum páncél szekrényébe. 8 Az asztaltárlókban az itáliai majolika tányérok, csészék, spanyol majolika, budai díszkerámia, velencei üvegpoharak mutatták be az udvari ízlés sokrétűségét. A terem falain Bonfininek a királyi palotát és Mátyás építkezéseit dicsőítő mondatai voltak 6 Jeges Ernő a háború előtti korszak kiváló grafikusa és freskó festője volt; 1946 után sehol sem kapott állami megbízást jobboldali szemlélete miatt. Gerevich László és Dercsényi Dezső foglalkoztatta kiállítások készítésekor (Visegrád, Halászbástya Kőtár). 7 A fali- és asztaltárlókat műbútorasztalossal készíttette el Bertalani V, szakítva a kor szokásos doboz alakú üvegtárlóival - ami akkor a modern kiállításokon uralkodó volt. Vékony, profilált fakereteikkel és falábaikkal nagyon elegáns képet adtak. 8 Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár három kiemelkedő ötvöstárgyának hosszú időre szóló kölcsönzését Gerevich László közbenjárása eredményezte, aki a Mátyás Kálvária számára egy kinyitható, bélelt doboz alakú tartót készíttetett; így mozgatása anélkül történt, hogy kézbe kellett volna fogni a sérülékeny darabot. A továbbiakban szóba kerülő Corvinákat és a Képes Krónikát (Országos Széchényi Könyvtár és Egyetemi Könyvtár) is így kaptuk meg. 265
