Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Fabó Beáta: A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben 153-176
Fabó Beáta A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben Az 1960-as évekig a peremkerületek városképében nem ment végbe alapvető változás, megtartották addigi sajátosságukat, városképüket. 23 A városias jelleg (épületviszonyok, lakáshelyzet, kommunális ellátás) tekintetében továbbra is Kispest és Újpest vezetett. Tőlük jóval lemaradva, Csepel és Rákospalota, majd Pesterzsébet és a többi kerület következett. Legtöbb lakás a dél-pesti kerületekben (XVIII., XXI. és XX.) épült, főleg állami lakótelepen, de az állami lakótelep-építés összességében a peremkerületekben nem volt jelentős. Az 1945 utáni első középítkezések (rendelő, áruházak, lakásépítkezések, közlekedési beruházások) elsősorban a külső területek ellátásának javítását szolgálták. Az újonnan Budapesthez csatolt településeket felölelő peremkerületek az 1960-as évektől jelentősebb szerepet kaptak a városrendezési tervekben. Részletes rendezési tervek (RRT) készültek az egyes kerületekre. Pesterzsébet RRT-re kiírt pályázata (1960) a városközpontot a Kossuth Lajos utca mellett jelölte ki (áruházzal, irodával). Hosszú távú, folyamatos építhetőséget írt elő. A kiírás kiemelte, hogy védősáv szükséges a Határ útnál az erős légszennyeződés ellen, Csepellel megfelelő kapcsolatot kell biztosítani. 1965-ben készült el az RRT, mely szorosan kapcsolódott a lakásépítési program végrehajtásához. 1960-ban írtak ki pályázatot Csepel, mint „egy kimondottan ipari kerület" központjának rendezésére. A program szerint többek között a Vas- és Fémmüvek, a Papírgyár igazgatósági épületét, a kultúrházat, két mozit, munkásszállót, áruházat, szállodát kell a területen elhelyezni. Csepel sajátossága volt, hogy területén nagyszámú, a kerületen kívül lakó gyári munkás is dolgozott, és azok ellátását is figyelembe kellett venni. Például 1956-ban egy dél-pesti Kórház telepítésére a XX. vagy XXI. kerület jött számításba. A XXI. kerületi elhelyezést a Rákosi Müvek dolgozóinak nagy száma indokolta (ma Pesterzsébeten áll). 24 A Rákospalota központjára és környékére 1969-ben készült RRT új városrészt és kerületi központot tervezett a régi központ lebontásával. A 12 000 lakásos paneles városrész központjában helyezte el a kerületi tanácsot, irodaházakat, középiskolát kollégiummal, mozit, kereskedelmi központot. A terv nem valósult meg. 25 Az 1960-as évek elején, a 15 éves lakásépítő program keretében kezdődött meg, a régi külső kerületek mellett, az új peremkerületek jelentősebb mérvű beépítése is. Az első nagy peremkerületi lakótelepet Pestlőrincen emelték (Lakatos utcai, Baross utcai KISZ-lakótelep). A nagyobb kőbányai lakótelepek sorát a Harmat utca együttes 23 A peremkerületek városiasodása. KSH, Bp., 1967, OSZK MD 26 809. (A vizsgálat csak arra 9 peremkerületre terjedt ki, melyek korábban önálló községek és városok Budapesthez csatolása révén jöttek létre: IV, XV, XVI, XVII, XVIII, XIX, XX, XXI, XXII. kerület. 24 Budapest Fővárosi Tanácsa VB 1956. áprilisi jegyzőkönyve. 25 BFL XV. 17. e. 301. 177. dosszié (Rákospalota központ és környéke részletes rendezési terve és beépítési javaslata, BUVÁTI, 1969) 169
