Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265

2.1.112. Hauszmann Alajos: A bálterem bővítésének terve: az "új terem " homlokzatának metszete, 1905 körül. BTMKiscelli Múzeum Tervtár, F273.SZJ. polája (1871-1881) nyolcszögletű dob felett emelkedik."

8 A hazai kupolák közül leginkább a Szent Istvánbazilika Ybl-tervezte kupolája lehetett az előkép, mivel Ybl későbbi kupolatípusa - amelybe főként kétrészes manzárdkupolák tartoztak - a palota hangsúlyos tetőformáiban már testet öltött.

119 Hauszmann kupolája ezeken jóval túlmutat, a szecesszió irányába. Az átlós tengelyeknél szoborcsoportok díszítették, négy oldalán íves lezárású elemekből összetett ablakok nyíltak. Csúcsát a Szent Korona másolata díszítette.

120 Mindezt a II. világháború utáni építésztársadalom nagyobb része egyöntetűen utálta és pusztulásra ítélte. Plaszticitása, a diagonális irányok fontossága Julius RaschdorfF( 1823-1914) berlini dómjával (1894-1904) rokonítják.

121 Emellett Hauszmann palotakupolájának formaképzésére leginkább a 1900. évi párizsi világkiállítás pavilonjai hatottak.

122 Városképileg azonban a palota kupolája az ekkorra már felépült Parlament ( 1885-1902) kupolájának ellenpontját teremtette meg.

m A királyi palota kupolájának hatását később Czigler Győző (1850-1905) és Dvorak Ede (1861-1920) Széchenyi-gyógyfürdőjénél vehetjük észre,

124 amit legfőképpen az magyaráz, hogy Czigler Hauszmann irodájában dolgozott a palota tervezése idején.

125 Csodával határos módon épen maradt és az 1950-es, 60-as években sem távolították el Róna József (1861-1939) Savoyai Jenőt ábrázoló lovasszobrát. Helyére eredetileg I. Ferenc József emlékművét szánták, amely azonban sohasem készült el.

126 Hauszmann a palotát övező melléképület-együttest is jelentősen módosította. A XIX. század közepén épült finom neoreneszánsz stílusú Stöcklgebaudét (saroképület) lebontotta, hogy helyet adjon az új „fő őrségi épület"-nek (1901-1903; lásd a 196. oldalon). Ez a földszintes épület Hauszmann talán legsikerültebb építménye volt a Várhegy déli részén. Tökéletesen arányos volt: a két tömör, armírozott szélső rizalitot timpanon koronázta, köztük ötaxisos portikusszal. Az ablakok finom keretezése, a felettük elhelyezett domborművek, az oszlopok, párkányok és balusztrád kiérleltsége a francia barokk kerti pavilonokat idézte fel.

127 Elkészültéig az udvari istálló (lásd a 191. oldalon) középső homlokzatrésze előtt a szintén Hauszmann tervei alapján felhúzott „ideiglenes fő őrségi épület" állt.

128 A Zeughaustól nyugatra, a Várhegy nyugati oldalán álló udvari istálló átépítéséről Hauszmann így ír: „A Szt. György térről a királyi várhoz vezető útnak nyugati oldalán levő régi istállóépületet a környezethez méltó alakba kellett öltöztetni, emellett a meglevő istálló 120 lőállásra volt kibővítendő. E célból az épületben volt lovaglóterem istállónak és kocsiszínnek alakíttatott át és a lovaglóterem számára az úgynevezett »Új világ« jóval mélyebben fekvő területén egy új lovardaépület készült."

129 Hauszmann fedte le üveg258