Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Beke Margit: A királyi palota egyháztörténeti vonatkozásai a XVIII. században 125-134

az oltáriszentség részére és négy nyelven - magyarul, latinul, németül és valószínűleg szerbül - tartottak szónoklatot. Az ereklyét a várkápolnában a Szent Istvánoltárnál őrizték, amíg el nem készült a Szent Jobbkápolna. A Szent Zsigmond-kápolnától elkülönítve az udvarban ellipszis alaprajzú kápolnát építettek, amelyet Szent Jobb- vagy Szent István-kápolnának neveztek.

35 Jean Nicolas Jadot kompozíciójába Franz Anton Hillebrandt illesztette e remekművet 1777-78-ban, amelynek rajzán I. H. monogram olvasható. Fél ellipszis keresztmetszetű, kettős kupola borítást kapott, tetején keresztül négy álló ovális ablak engedte át a fényt, továbbá négy félköríves barokk ablak törte át a homlokfalat, mivel azonban ezekből kettő az udvari falra nézett, alig nyújtott világosságot. A kápolnát Josef Hautzinger képei díszítették.

36 Az építmény sajnos nem maradt fenn, mert áldozatul esett a XIX. századi, Hauszmann Alajos (1847-1926) által tervezett átalakításnak. A kápolnába valószínűleg 1776-ban helyezték a drága ereklyét, s ekkor kaphatta Esterházy Károly egri 3.1.33. A Szent Jobb-ereklyetartó kicsinyített mása, püspök alapítványából az ezüst függő örökmécsest.

37 XVIII. század vége. Az angolkisasszonyok azonban nem sokáig örülhettek a budai palotának, ugyanis Mária Terézia Vácra helyezte őket, hogy a Pázmány Péter által alapított egyetemet 1777-ben Nagyszombatról Budára költöztethesse.

38 A királynő némi kárpótlást nyújtott a rendnek azzal, hogy számukra másolatot készített a Szent Jobb ereklyetartó-szekrénykéről, amelyet a mai napig őriznek.

39 Az üresen álló palotában helyezték el az egyetem orvosi, jogi és bölcsészeti karát, a budai főgimnáziumot és a Terézia Akadémiát, míg a teológiát a szemináriummal a jezsuiták volt épületébe költöztették. 1777. november 3-án kezdődött az új tanév. Az épületet átalakították, Vinzenz Fischer megfestette a trónteremben az egyetem négy fakultását ábrázoló képeit, amely terem ezentúl egyetemi aula célját szolgálta. Az épület átalakítását Kempelen Farkas (1734-1804) irányította, ünnepélyes felavatására pedig 1780. június 25-én került sor. A budai egyetem beiktatási diplomája 1780. március 25-én kelt, amelyben a királynő a palotába helyezte az intézményt és rábízta a Szent Jobb őrzését.

40 Aulájában ekkor átadták a palota kulcsait és az egyetem okmányait az illetékeseknek. Nagy Ferenc hittanár köszönő beszéde után a nagyszámban jelenlévő világi és egyházi személyiségek sokaságától kísérve átmentek a palotakápolnába, ahol az egyetem kancellárja Te Deumos nagymisét tartott, amelynek végén a Szent Jobbot csókra nyújtotta a jelenlévőknek. Budán az egyetem léte új helyzetet teremtett. A palotakápolnából a csillagkeresztesek 1777-ben kénytelenek voltak távozni, ezzel megszűnt a plébánia is. A terület ezentúl a Nagyboldogasszony plébániájához tartozott, viszont az egyetem részére a királynő külön templomigazgatóságot/rektorátust szervezett. Az egyetem ugyanis átvette a Szent Zsigmond-templomot a prépostsággal és a Szent Jobb őrzésével együtt. Az első és egyetlen budai rektor, Czillich Lajos cholti apát, földvári plébános lett 1777. december 19-től 1786. augusztus 14-ig.

41 A rektor megkapta a préposti lakot és az egyetem pénztárából évi 800 forintos fizetésben részesült. A megnövekedett lélekszámra tekintettel segítségére volt a Theresianum spirituálisa (lelki igazgatója), két szónok, valamint a várban lakó ferences és karmelita atyák közül ketten. A tanárok száma ekkor 32, a növendékeké 423 volt. 130