Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Güntner Péter: Az infrastruktúra kiépítése Sopronban a XIX. század második felében 103-114

tik: 1908-ban csak a városok 13 százaléka (18) rendelkezett általános csatornázással, 33 százalékukban (46) vízmű és 20 százalékukban (27) gázmű működött.

4 Sopron a Dunántúl egyik vezető városa volt a XIX. század első évtizedeiben. Bácskai Vera számításai alapján a város az 1828. évi összeírásban a városok között kiemelkedő helyet foglalt el, első kategóriájú városként - elsősorban a piacközponti funkciókat figyelembe véve - az ország harmadik városa volt.- Beluszky Pál rangsorában viszont Sopron 1900-ban csak a 13. helyen volt a fejlett teljes értékű megyeszékhelyek között/' így a város a korábbi helyéhez képest jelentős visszaesést tanúsított. Sopron a századfordulóra jórészt elvesztette korábbi piacait és a közigazgatási decentralizáció miatt országos hivatalait is. Sopron állatvásárai kikerültek az ország nagy vásárai közül, s jelentős ipara sem alakult ki. Sopron gazdasági teljesítményének elmaradása magyarázható közlekedési problémákkal és a termény- és állatkereskedelem megváltozásával is. A város gazdasági helyzete kihalott polgárai vagyoni helyzetére és a városiasodásra is. Sopronban az elégtelen közművek nem okoztak ugyan olyan súlyos egészségügyi problémákat, mint az angol városokban, hiányuk azonban a város életében érzékelhető volt. A halálozási ráta és a csecsemőhalandóság nem volt annyira magas, mint az iparosodott magyar városokban.

7 Míg a soproni halálozási ráta az 1900-as években 19,8:1000, addig az országos átlag 25 ezrelék volt." Sőt a halálozási ráta Sopronban az országban az egyik legalacsonyabb volt, csak négy város (Budapest, Besztercebánya, Kismarton, és Szászsebes) előzte meg ebben a tekintetben.

9 A rossz ivóvíz és a hiányos csatornázás mégis járványok kitörését okozta (pl. kolera). Sopron a XIX. század első kétharmadában fejlesztéseiről volt híres, a modern urbanizáció útjára tudott lépni, annak egyik magyarországi élenjárójaként tartjuk számon. A tanulmány a következőkben arra keresi a választ, hogy a város századvégi gazdasági stagnálása és a városban uralkodó mentalitás hogyan befolyásolta az infrastruktúra kiépülését. CSATORNÁZÁS Sopronban a közművek közül csak az általános csatornázás nem épült meg a hosszú XIX. században. A csatornahálózat magját a középkori rendszer adta, mely tisztán látható egy 1899-ben készült csatornázási térképen. Általános csatornázási terv többször készült ugyan (pl. 1900-ban és 1911ben), néhány csatorna építésétől eltekintve egyik sem valósult meg.

10 Sopronban, mint ahogy Európa többi városában, melyek fallal voltak körülvéve, már a középkorban is létezett kezdetleges csatornázás. A szennyvíz nyitott utcai csatornákon keresztül a várárokba folyt, és ezekből a várárkokból a patakokba került. így a csatornázás alapját több évszázadon keresztül a patakok képezték. A várárkot a XIX. század első felében befedték, de szerepe a csatornahálózatban megmaradt. A két patak, a Bánfalvi és az Ikva, a századfordulón még hasonló fontossággal bírt. így a múlt századi soproni csatornázás egyik jellemzőjévé a patakok beboltozása vált. A nyitott patakok rendkívül szennyezetlek és büdösek voltak, az esztétikai szempontokon túl a betegségek terjesztése miatt közegészségügyi szempontból is veszélyt jelentettek. A beboltozásokkal új utcákat és tereket alakítottak ki, amelyek fontos városalakító tényezővé váltak. Az első utca, amit boltozassál nyertek, a Torna utca volt 1869-ben." A másik jelentős munka a Deák téren folyt, ahol a Bánfalvi patakot három szakaszban 1876 és 1893 között fedték be.

12 Az így kialakított tér Sopron leghosszabb és legszebb terévé vált. A patakok boltozása azonban rendkívül lassan haladt, a Bánfalvi patakkal csak 1939ben végeztek teljesen.

11 A századvég csatornázási munkálatait vizsgálva nem lehet kérdéses, hogy a város vezetősége nem szentelt elég figyelmet a csatornázásra, hiszen csak a lakosok nyomására volt hajlandó foglalkozni a kérdéssel. A beboltozatlan patakok ügye már olyan botrányossá vált, hogy néhány lakos saját kézbe vette a kezdeményezést. Mivel a boltozandó szakaszok hossza nem volt elégséges, ezért /04