Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302

3.3. IRODALMI ÉLET, SAJTÓ Az 1870-es években az írótársadalom politikai nézete és gazdasági helyzete szerint egyre jobban megoszlott. Néhányan - pl. Jókai Mór vagy Eötvös József - képviselők, politikusok lettek, mások az egyetemhez és az Akadémiához kapcsolódtak. Többen, mint Szigligeti Ede vagy Csiky Gergely színpadi íróként arattak sikereket, s egyre markánsabban különült el a hivatásos újságírók csoportja. Az 1870-1885 közötti másfél évtizedben az archaikusabb, mindenekelőtt pártpolitikához kötődő és erősen nevelő felfogású budapesti sajtó modern üzleti vállalkozássá érett. A néhány ezres példányszámok több tízezerre nőttek. 1878-ban jött létre az első igazi üzleti jellegű lapvállalkozás, a Pesti Hírlap. A Deák-párt orgánuma a Pesti Napló volt, 1867 -ben indult a kormány hivatalos lapja, a Budapesti Közlöny. A szórakoztató, ismeretterjesztő tartalmú képes hetilap típusát a Vasárnapi Újság honosította meg, amelyet több színvonalas lap követett nagy sikerrel. Hódítottak a családi lapok, a nőknek szóló, sok képet és szabásmintát tartalmazó divatlapok, mint pl. a Magyar Bazár, valamint a sokszor a napi politikához kapcsolódó, szellemes élclapok, a Borsszem Jankó, a Bolond Miska, az Üstökös és a Ludas Matyi. 3.3.1. Ráth Mór könyvesboltja Fotónagyítás Fodor L. metszetéről, vö. 2.2.36. (A kiállításon rekonstruált könyvesbolti kirakat mintája) 3.3.2. Ráth Mór Koller Tanár Utódai felvétele Papír, fénykép Másolat; eredeti: BTM Kiscelli Múzeum 4322 Ráth Mór (1929-1903), könyvkereskedő és kiadó, Ráth György öccse. 1857-ben a Váci utcában nyitott könyvesboltot, amely az 1860-as években az Barabás Miklós cégének emblémája Borsos József fényképész emblémája 277