Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Fabó Beáta: A budapesti vámvonalrendszer változása a XIX-XX. században 61-84

A fővárosból kivezető úthálózat igen régi eredetű, a főbb kivezető útvonalak nagy része már a római korban megvolt. A Duna jobb partja a Római Birodalomhoz tartozott, innen Aquincumból (a mai Buda és Óbuda) utak indultak Pannónia jelentősebb városai felé.^^ A főbb útvonalak a mai napig megmaradtak és fontos szerepet játszanak a közlekedésben. A Duna bal parti része (a mai Pest) a Római Birodalmon kívül, a barbaricumban feküdt. Aquincumból a barbaricumba és azon túlra is vezettek utak, melyek nyomvonalukban szintén megmaradtak. A vámhelyek főleg ezekre a régi keletű kivezető utakra települtek és ahogy a város növekedett, ezen utak mentén egyre kijjebb kerültek, de mindig megmaradtak az ősi útvonalak nyomán. A XVII. század végén még sem Pest, sem Buda határa nem volt pontosan meghatározva. Óbuda és Buda határát 1700-ban, a mai Nagyszombat utca vonalában állapították meg, amely 1929-ig a Határ út nevet viselte. Ezt megelőzően 1696-ban Buda városa kövezetvám-szedési jogot kapott az utak karbantartása céljából. ^^ Buda város magját századok óta a Várhegy alkotta, mely körül összefüggő településrendszer alakult ki, a budai hegyek lábáig terjeszkedve. E sűrűn lakott területet természetes határok övezték, (az Ördögárok, a fejlett szőlőkultúrával bíró budai hegyek), így nem volt szükség mesterséges határokra. Északi oldalról a XIV-XV. sz. fordulójától egészen a XVIII-XIX. sz. fordulójáig városfal zárta le a Vízivárost. 1760-ban Budán három helyen állt vámház (telonium): a Vízivárosban, Újlakon és a Tabánban.^'' A városba a Promontor, Budaőrs, Budakeszi (Kovácsi, Hidegkút) és Óbuda felől vezető utakon lehetett bejutni. Az országutakon - a lakott területek határán sorompók álltak vámszedés (városi, kövezet- és harmincadvám) céljából. A város északi vámhatárát - Pesthez hasonlóan - a városfalak képezték. Két vízivárosi vámépület helyét pontosan 5. A Budakeszi felé irányuló forgalmat ellenőrző vám a Városmajor mellett, mely mögé később a Szent János Kórház épült. (BFL XV 208/67)