Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Díszpolgárok Pest-Budán és Budapesten (1819-1947) 115-153

és egy ízben egyházi ténykedés érdemelte ki a törvényhatósági bizottság megbecsülését. Dön­tő motívum volt a szóban forgó személyek élet­útjának vagy hivatásának valamely jubiláris mozzanata. Ez alól kivételek az egyesített fő­város első díszpolgára, Munkácsy Mihály, vala­mint Baross Gábor és a korszak végén Vázsonyi Vilmos voltak csupán. Ők tevékenységük révén, személyüknek az adott időszakban történt elő­térbe kerülése következtében lettek díszpolgár­rá.'" Külön csoportot képeztek a jubileumi ki­tüntetettek körében azok, akik tevékenységüket, hivatásukat fél évszázadon át gyakorolták. így Simor hercegprímásnak hosszú áldozópapi, Jókai Mórnak írói, br. Fejérváry Gézának kato­nai szolgálati, valamint Kléh Istvánnak főváro­si bizottsági működése nyújtott alkalmat a cím odaítélésére. Kilencvenkettedik születésnapi jubileuma nyomán adományozza a közgyűlés Kossuth Lajosnak a díszpolgárságot két évvel halála előtt. Jelentős alkalmat szolgáltathatott a megemlékezésre a bíícsúzáskor kinyilvánított köszönet gesztusa. így Wekerle Sándor mi­niszterelnöknek 1894-ben és ifj. gróf Andrássy Gyulának 1910-ben történt felmentésekor, illetve Kamermayer Károlynak, Budapest első polgármesterének 1896-ban történt nyugalom­ba vonulása alkalmával. Br. Bánffy Dezső az uralkodó előtt. Wekerle hódolói körében Illusztrációk Mikszáth K.: Az én kortársaim c. művéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom