Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

SZEMLE – RUNDSCHAU - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum évi jelentései, 1981-1987 241-293

Régi Iratok Főlevéltárának igazgatójával a hazai, szlovákiai és erdélyi középkori városfejlődés etnikai, kulturális és egyházi viszonyairól, valamint G. F. Cushing és G. Fehérvári londoni egyetemi tanárokkal egy esetleges 1986. vagy 1987. évi londoni kiállításról és tudományos ülésszakról „Buda visszafoglalása" témakörben. Sokszorosító részlegünkben 115 különféle nyomdai terméket készítettünk az év folyamán. Ezek jelentős része kiállítási meghívó, múzeumi programok ismertetése, zenei rendezvényeinkről tájékoztató, közművelődési szóróanyag volt. Nemzetközi kapcsolataink ugyancsak gyümölcsözőek voltak az év folyamán. A megtett külföldi utak, előadások, konzultációk és itt fogadott látogatások növelik Múzeumunk megbecsülését és fokozódik az érdeklődés elért eredményeink iránt. Jeleztük, hogy Münchenből érkezett régészeti anyagot mutattunk be a Vármúzeumban, Párizsban pedig munkatársaink rendeztek hazai anyagból bemutatót a Musée de PHommeban, a nagyszabású nemzetközi paleolitkiállítás részeként. Néhány munkatársunk ebben az évben is kitüntetésben részesült: Altmann Júlia, Kába Melinda és Németh Margit megosztott „Nívódíjat" kapott az óbudai munkákért. Kiváló Népművelő kitüntetést kapott Strackné Mohos Márta. Szocialista Kultúráért kitüntetést kaptak: Kába Melinda, Kőszegi Frigyes, Parragi Györgyi és Tóth Imre. Kiváló dolgozó kitüntetést kaptak: Cserháti Rudolfné, Gyulai Ernőné, Kelemen Dánielné, Madudák Erika, Sinai Sándorné és Székelyhídi Lajosné. Az év folyamán kinevezett dolgozóink: Debiczky Katalin (műszaki rajzoló), Gádor Judit (régész), Paálné Nyújtó Zsuzsa (Bartók Emlékház vezetője), Gebhardt Margit (népművelő), Juhász Etelka (könyvtáros), Illés József (mérnök), Tóth Judit (műtárgy raktáros), Horváth Csaba (restaurátor). Dr. Szálka Irma, a központi könyvtár vezetője az év folyamán nyugállományba vonult. ÁSATÁSOK ÉS LELETMENTÉSEK Őskori ásatásaink közül kiemeljük a XXI. ker. (Csepel) Dunadűlő úton folyt kutatást. Itt őskori telepek hulladék gödreit bolygatta meg a gázcsőfektetés, három őskori kultúra maradványait gyűjtötték be (Schreiber Hózsa, Debitzky Katalin és Tóth Judit). A XII. ker. Denevér út mentén megkezdődött az őskori kovabánya feltárása, melynek során sikerült megállapítani topográfiai helyét és korát (Csánk Vera, Gábori Miklós). A Gellérthegy D-i részén a későbronzkori, keltakori telep sáncrendszerénék kutatása áthúzódik a következő évekre is (Pető Mária, Kőszegi Frigyes, Nováki Gyula). A korábbi évek legnagyobb feladatát jelentő római kori kutatási terület az Árpádhídi építkezésekhez kapcsolódó kutatás volt, 1984-ben már csak kisebb mértékben követték a közlekedési csomópont kialakítását célzó beruházások földmunkáit. Több volt az útrendezéseket, parkosításokat követő határidős feladat. A korai ala-tábor területén kiegészítő alaprajzi és periódus kutatásokat végeztek (Kérdő Katalin, Marity Erzsébet, Bertalan Vilmosné). A legjos tábor területén aportapraetoriánál (Németh Margit, Madarassy Orsolya), a via principalis keleti oldalán lévő ío&ema-sorban (Kocsis László), majd ettől Ny-ra a tiszti 263