Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Kiss József: Tóth Gáspár, Petőfi "mecénása" : egy jeles polgári magyar szabómester a reformkorban és a forradalomban = Gáspár Tóth, Petőfis Mäzen : ein herrvorragender bürgerlich-ungarischer Schneidermeister im Reformzeitalter und in der Revolution 241-286

ben; a következő évben a gyülekezet állandó gazdasági bizottságának tagjává választják; az 1859-ben felfektetett (a jegyzőkönyvbe bemásolt) betűrendes névjegyzék szerint évi 10 o. é. (osztrák értékű) forint „egyházi adomány" fizetésére vállal kötelezettséget.

138 Az 1859. és 1860. évi Pester Lloyd-K a lend érből megtudjuk, hogy változatlanul a régi, Uri utcai műhelyben dolgozik (ez a ház közben a Ferenciek tere 2. számot kapta); a pesti magyar szabók névsorában utána fia, Lajos következik, kinek műhelycíme azonos az apjáéval, lakása pedig a Bástya u. 9. sz. alatt van.

139 Erre az időre, az évtized végével kezdődő fellélegzés, politikai enyhülés időszakára esik az az epizód, amely megmutatja, hogy Tóth Gáspár 1849 után is ugyanaz a becsületes, hazafias érzésű magyar szabó maradt, aki műhelye megnyitása óta volt. „Megvolt az a gyöngesége, hogy azt hitte, senki sem tud ilyen magyar ruhát szabni, mint ő — olvassuk feljebb említett nekrológjában —; valóban megbocsátható e gyöngeség, ha felgondoljuk, hogy harminc év óta, mikor a magyar viselet csak ünnepélyes alkalmakkal szerepelt, a legfényesebb öltönyök az ő műhelyéből kerültek ki. De őrizte is e szabás titkát, mint valami drága ereklyét. Midőn azonban három évvel ezelőtt a nemzeti viselet ismét vissza lőn helyezve régi jogaiba, és az egész nemzet újra fölvette azt, a jó Tóth Gáspár abbeli nagy örömében — magához hívatá a főváros legelőkelőbb szabóit, és — fölfedezte nekik az egy század negyednél tovább féltékenyen őrzött szabási titkot! »Tudom, hogy nem értenek hozzá* — monda örömsugárzó arccal — csak elcsúfítanák, kényelmetlenné tennék a magyar ruhát, pedig én azt szeretném, hogy az egész világ legszebb-, legkényelmesebbnek a mi divatunkat tartaná!"

140 1860-ban a pesti ref. gyülekezet küldöttségének tagjaként részt vesz a sárospataki főiskola 300 éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepségen; ebben az évben az egyházközségi tisztújításon a tanácstagok közé 101 szavazattal az 5. helyen választják meg újra (ugyanakkor Jókai Mór csak 40 szavazatot kap).

141 Éppen egy újabb, nagyszabású gyűjtőakcióba kezd, amikor hirtelen elragadja a halál. A Kálvin téri ref. egyház halotti anyakönyvének bejegyzése szerint 1862. május 16-én hunyt el „fej-orbánc"-ban, s 17-én temették a Magyar u. 35. sz. alatti halottas házból.

142 Az imént idézett megemlékezésben így számoltak be a temetésről:,, H a tudni akarják: mi volt Tóth Gáspár? az a felelet reá: egy egyszerű szabómester; de ha tudni akarják: ki volt Tóth Gáspár? felelet helyett a nagy embersokaságra utalok, mely e férfiút utolsó útján — a temetőbe kísérte. Megtisztelő volt e gyászkíséret, nemcsak a halottra, de a nemzetre is; amit a főváros emberekben érdemest föl tud mutatni: nagy hazafiságot, polgári erényt, jellembeli tisztaságot, észbeli nagyságot, mind képviselve volt e gyászkíséretben, egy szabó gyászkíséretében! és minden kebel érezte, és minden arcról le volt olvasható, hogy egy rokon szív életét oltotta ki itt a halál, rokon nem a vér, hanem a vérnél sokkal erősebb, sokkal szentebb kötelékei: a hazaszeretet kötelékei által." Tóth Gáspár a Nemzeti Újság 1848. április 14-i számában közzétett, feljebb ismételten említett nyilatkozatát „végszóul" a következő, polgári és nemzeti hitvallásnak is beillő fejtegetéssel zárja: „Mind tudtam azt, amire ön [ti. a Tóthot támadó Kőrösy nevű színész] tanítni kíván, ti. hogy különbözőkép lehet hazánkat szolgálni, így p. o. hogy egyikünk törvényt hoz, másikunk nadrágot varr, harmadikunk pedig színdarabot játszik .. . Azt is tudtam, hogy mindenki, ha az általa választott életpályán szorgalommal halad, lehet a hazának hasznos polgára . . .miután Kőrösy polgártárs tanácsaival olly szívesen szol265