Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez : különös tekintettel az 1458-1526 közti időre = Zur Frage des Landesständwesens der Städte Ungarns : mit besonderer Rücksicht auf die Zeit, 1458-1526 7-48

város szövetségéhez nem tartozó városokat libera civitasként. *®® A formula továbbá egy bizonyos rendi öntudatot is jelez: ők éppúgy "regnicolák" mint a nemesség. A többi városok, akiknél nem volt ott a pecsét, akkor voltak kötelezve az oklevelek kiállitására, amint küldötteik hazaérkeztek. De csak Kolozsvár, valamint Brassó, Beszterce, Nagyszeben, Segesvár és Meggyes szász városok, továbbá a szászok hét és két széke adtak ki rövidesen ilyen tartalmú okleveleket, amelyek különben majdnem szószerint egyeztek a fővároséval. 18? Ulászlónak még 1494-ben is figyelmeztetnie kellett a többi várost, hogy állitsák ki a kötelezvényeket. * °8 1495 áprilisában Lőcse, Bártfa és Kisszeben városok tárgyaltak egy budai útról, ugy látszik, hogy a Szent György nap tizenötödik napjára kitűzött országgyűlésre igyekeztek. Lőcse és a szomszéd városok 1498-ban együtt akartak az országgyűlésre utazni* 90 £

S a soproniak is jelen voltak. 191 Bizonyára Szeged követei is résztvettek ezen az országgyűlésen, hiszen ennek idején erősitette meg II. Ulászló szabadságaikat. *9* 1499-ben viszont ugy látszik, hogy a városok nem voltak meghiva. 93 1500-ban a városok megint az országgyűlés előtt tárgyaltak a királyhoz való utazásról. *94 utána az öt város újból tanácskozott: megbeszélték az országgyűlést és a vámügyeket. *95- Ez az országgyűlés ismerte el ugyanis a nyolc szabad királyi város vámmentességét. 196 Bártfa rövidesen királyi pátenseket járt ki magának,amely a törvény alapján megerősitette vámmentességét és még a Margit-szigeti apácáknak is megtiltotta, hogy a polgárokat pesti vámjukon fizetésre kényszeritse. Ez kétségkivül jelentős eredmény volt, hiszen az apácák vámjogával szemben évszázadokon keresztül nem tudtak védekezni,-^ ' Ugyanezen az országgyűlésen a városok további eredményt is elértek. Nürnberg októberben panaszt emelt, hogy a magyar országgyűlés eltiltotta a németek kereskedelmét Magyarországon. A Szent György-napi országgyűlés által hozott törvényben nem találunk ilyen tartalmú cikkelyt, azonban kétségkivül valami ilyesmi történt, mert Nürnberg ellenintézkedéseket hozott. Ezt később a budaiak kérésére visszavonták. Ezek a Nürnberg ellen irányult határozatok kétségtelenül a magyarországi városok érdekét szolgálták és bizonyára a főváros kezdeményezésére jöttek létre, 98 Már 1504-ben sikerült azonban a külföldieknek egy ezzel ellentétes határozatot elérni. A törvény 28. cikkelye megtiltotta ugyanis a belföldieknek a marhakivitelt, ezt csak a külföldiek számára tartotta fenn. *" A jelek szerint ezen az országgyűlésen nem vettek részt a városok, mert amikor Buda körlevelet küldött a többi városnak, hogy szabadságaik ilyetén megsértése miatt értekezletre gyűljenek össze, tudósitotta őket, hogy a törvényt a "gemayne Lanndtschaft" hozta az országgyűlésen. 200 A városok e szerint nem voltak ott. Ha ilyenformán a városok megjelenését az 1504-es országgyűlésen kérdésesnek tartjuk, ezzel még nem változott meg a régi szokás. 1502-ben Ulászló még meghivta őket felesége koronázására. 201 Az 1505-ös országgyűlésre szóló meghivó teljes mértékben elismerte 24