Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Borsos László: Régi budai házösszeírások 57-77

írták össze s az adatokat Pest megye részéről is ellenőrizték. Az egyes városrészek elszállásolásra alkalmas szobáit az alábbiak szerint foglalták össze: Vár Krisztinaváros Víziváros Tabán Országút Ezeknek egyharmadát vették volna igénybe, így Budán 2541, Pesten 4236 szoba állt volna a karok és rendek rendelkezésére.

51 A királyi Curia, a tárnokmester, a legfőbb kormányszékek és a királyi helytartó, mind itt székeltek már, de az országgyűlés — teljesen anakronisztikus és ésszerűtlen módon — még mindig Pozsonyhoz ragaszkodott. A főherceg helytartó-nádor kívánsága és az összeírás

52 adatai ellenére mégis Pozsonyba hívták össze 1805. okt. 13-ra, de Napóleon hadainak közeledésére nov. 7-én határozat nélkül oszlott fel. A két város majdnem tökéletesnek mondható leltárát találhatjuk az összeírásban, melyben a lakóházak száma, az utcai és udvari szobák mennyisége emeletenkénti elosztásban, a fontosabb mellékhelyiségek, az üzletek, a műhelyek mind szerepelnek, éspedig nemcsak számszerűleg, hanem minősítéssel. A lakások differenciáltabb osztályozását adták azzal a megállapítással, hogy milyen rendű és rangú személyeket akartak azokban elhelyezni. Ezek az adatok az akkori lakásviszonyok kulturális és szociográfiai felmérésére felhasználhatók, azért tartalmi kivonatát mellékelten közöljük. Mi csak a Várra vonatkozó adatait kíséreljük meg topográfiai szempontból kiértékelni. Ehhez jó segítséget fog nyújtani Lipszkynek egy lusztrummal fiatalabb térképe, mely a telekhatárakon kívül a beépítéseket is feltünteti. Ezeket az alaprajzi kontúrokat az említett összeírás adataival kitöltve nagy valószínűséggel lehet az építkezési módot rekonstruálni. A Vár szerkezete, úthálózata változatlan, csupán a ferencesek kertjéből kialakított új tér jelent meg, közepén vörösmárvány kútházzal

5:i A nyugati várfalakon katonai szempontból kialakított útból pedig gyönyörű kilátású sétány lett, mióta a szennyvizek másfelé vezetésével a hely bűzös „faluvége" jellege megszűnt.

54 A vári összeírásban 228 ház szerepel, közel azonos a Landesbau Direction térképével, de már más számozással, mert azt 1794-ben, majd 1804-ben megváltoztatták. A 39 középület 1—3 emelettel épült, a 189 lakóház közül 19 földszintes, 189 egyemeletes és 12 kétemeletes volt. A városkép urbánusabb jellegét inkább a középületek hatalmas tömbjeinek köszönhette. A Lipszky-térkép a mai Tóth Árpád sétányon is nagyjából folyamatos, zártsorú beépítést mutat, a Conscriptio szerint a mai Dísz tér és Űri utca 14—55-ös sorszámú 42 házában — a 42 kapualjon és 16 bolthelyiségen kívül — 252 szoba nyílt az utcára, és csak 85 a bástyára. Egyébként kerítések, istállók, alacsonyabb melléképületek néztek 51 Domanovszky 40. sz. id. mű II. k. 45. o. 52 Conscriptio Quarterio in Praesidio Lrae. Reae. ac Mett. Cittis Budensis reperebilium Anno 1805. FL. Budai tanácsi iratok 1805 6/46. sz. 53 Zakariás G. Sándor; Adatok a budavári kutak történetéhez. Bud. Rég. XVII. k. Bp. 1956. 299—306. o. 54 FL. 1240/9 may. 787. A helytartótanács 15 830. sz. leiratában megtiltotta, hogy a várfalakk mentén álló házak szennyvizeit a várárokba vezessék, mert kipárolgásuk a levegőt szennyezi. 2 093 szoba Belváros 5 200 szoba 537 „ Lipótváros 1122 „ 3 652 „ Terézváros 3 428 602 „ Józsefváros 2 298 794 „ Ferenczáros 661 „ 7~625 ^Tlsic!) 12 709 ~ 68